Nagyvilág

Három aranybányát nyit meg Románia

Románia a következõ idõszakban a Verespatakon tervezett aranybánya mellett másik két aranybányát is megnyit - közölte Traian Basescu román államfõ.

Románia elsõ embere egy televíziós mûsorban fejtette ki ismét álláspontját a romániai aranybányászatról. Elmondta, nem érzelmi, hanem pragmatikus okok miatt támogatja a verespataki aranybánya megnyitását. Megismételte azt az érvet, miszerint az arany és az ezüst nemzetközi ára jelentõs mértékben megnõtt az elmúlt években. Hozzátette: a valuták bizonytalansága miatt Romániának minél nagyobb aranytartalékra van szüksége. Rámutatott: a román nemzeti bank 103 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ami 200 tonnára nõhet a következõ években.

Basescu ismertette, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) tervezte verespataki aranybánya nyomán a román államot 4 százalékos járadék illeti meg a kanadai vállalattal kötött szerzõdés értelmében, ami azt jelenti, hogy a kitermelésre váró 300 tonna aranyból Románia 12 tonnát kaphat, a szerzõdés újratárgyalása esetén pedig ennél valamivel többet.

Korábban ugyanis Basescu kifejtette, hogy támogatja a bánya megnyitását, de csak azzal a feltétellel, ha újratárgyalják a szerzõdést, és a román állam nagyobb részesedést kap az arany és az ezüst kitermelésébõl.

A román államfõ szerint azért nõhet a központi bank aranytartaléka, mert a következõ idõszakban két másik aranybányát is megnyitnak Romániában, az egyik lelõhelyen becslések szerint 50 tonna arany, a másikon pedig 54 tonna arany rejlik a föld mélyén.

Basescu nem közölt részleteket a két tervezett bánya helyszínérõl, de az ásványkincsek országos ügynökségének elnöke az Adevarul címû napilapnak elmondta: a Hunyad megyei Felsõcsertés (Certej) és Boica (Baita) település mellett van mindkét lelõhely, ahol a Deva Gold Rt. Románia akar bányát nyitni. A Deva Gold Rt. fõrészvényese a Kanadában létrehozott és a torontói tõzsdén jegyzett European Goldfields nevû vállalat.

Az ügynökség vezetõje szerint ennek a két bányaberuházásnak az engedélyezése ugyanabban a szakaszban tart, mint a verespatakié, vagyis már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megkapniuk a beruházóknak a kitermelés elkezdéséhez.
A felsõcsertési bányával kapcsolatosan Magyarország 2009 végén ismertette álláspontját Romániával az ENSZ országhatárokon átterjedõ környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménye, az úgynevezett Espoo-i Egyezmény értelmében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik