Megindult vasárnap a közlekedés az egyiptomi főváros, Tahrír terén, a Hoszni Mubarak elnököt elűző népfelkelés központjában, a hadsereg ugyanakkor távozásra szólította a területen maradt néhány száz tüntetőt. A téren megindult a közlekedés, csupán azon a helyen nincs forgalom, ahol a tüntetői csoport tartózkodik. A tiltakozók száma jelentősen lecsökkent a 18 napig tartó megmozdulásokon tapasztaltakhoz képest. Érdemes összevetni a jelenlegi állapotot a BBC által pénteken rögzítettel. A térképszerű fotón az egyes helyszínekre kattintva közeli képeket láthatunk, amelyekből kiderül, hogy zajlottak a hétköznapok a több hetes megmozduláson. A sátrakon és a rögtönzött sürgősségi klinikán kívül megnézhetjük a zászlóárusokat, sőt az óvodát is.
A téren folytatódott az előző nap megkezdett rendrakás és romeltakarítás. Több száz katona igyekezett kiszorítani a tér központjában lévő sátortáborban maradt tiltakozókat.
Mohamed Ibrahim Musztafa Ali, a katonai rendőrség parancsnoka közölte:”Nem szeretnének látni egyetlen ülő tüntetőt sem a téren hétrfőtől”. Ezzel egy időben a katonák megkezdték a sátrak elbontását. A reggeli incidens nem tartott sokáig, de a hadsereg fellépése, amihez több tucatnyi katonai rendőr is segítséget nyújtott, megosztotta a tiltakozókat, akik korábban maguk felügyelték a teret. Egyesek azt mondták a katonáknak, hogy követelik jogaikat a téren.
Fotó: MTI. Kattintson a galériához!
Annak ellenére, hogy Hoszni Mubarak távozásával teljesült a tüntetők fő követelése, sokan közölték, addig maradnának a téren, amíg az államfőtől a hatalmat átvevő legfelső katonai tanács – ígéretéhez híven – megteremti az átmenetet a polgári kormányzáshoz és a demokráciához. A tüntetők a mintegy 30 éve érvényben lévő rendkívüli állapot feloldását, az összes politikai fogoly szabadon engedését, a szabad és tisztességes választások megtartását követelik.
A lemondott egyiptomi államfő által felállított kormány egyelőre hivatalban marad, és tiszteletben fogja tartani a Kairó által aláírt nemzetközi egyezményeket – tájékoztatott szombaton közleményében az egyiptomi fegyveres erők legfelső tanácsa. A nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására vonatkozó szándék nyilvánvalóan vonatkozik az Izraellel aláírt 1979-es békeszerződésre is, amely sorsa kérdésessé vált Mubarak távozása után. Mubarak személyét ugyanis biztosítéknak tekintették arra, hogy Egyiptom betartja a szerződést.
A kairói bejelentést azonnal üdvözölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a három évtizede érvényben lévő egyezmény az egész Közel-Kelet békéjének és stabilitásának a záloga. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szombaton közleményében egyebek között arra utalt, hogy “egy erős és demokratikus Egyiptom fontos tényező a közel-kelti békefolyamat folytatásában.”
A hadsereg legfelső tanácsa tudatta, hogy szavatolni kívánja a békés hatalomátadást “szabad, demokratikus rendszer keretében, amely lehetővé teszi egy megválasztott polgári hatalom számára az ország irányítását demokratikus, szabad állam felépítése érdekében”. A tanács közölte, hogy meg kell őrizni az ország stabilitását és vívmányait. Arra szólította fel az egyiptomiakat, hogy működjenek együtt a rendőrséggel, mert az a nép érdekeit szolgálja.
Hoszni Mubarak pénteken mondott le, és adta át a hatalmat a hadsereg legfelső katonai tanácsának. A katonai testület szombati közleményében vázolta fel első elképzeléseit az átmeneti időszakra vonatkozóan.
