Ez egy telekonferencián fogalmazódott meg, amelyet a Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési háza rendezett szakelemzők részvételével.
Jon B. Alterman
Gyorsul a végjáték
Jon B. Alterman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja közel-keleti kutatási programjának igazgatója úgy vélekedett: “Bár két héttel ezelőtt is túlzás lett volna ezt kijelenteni, de már egyértelmű, Hoszni Mubarak elnöki időszakának “utolsó felvonása” kezdődik”. Szerinte a “végjáték” egyre gyorsul, és nehéz elképzelni, hogy a folyamat hosszabb ideig, például több hónapig eltartson. Úgy látja, annak “nagyon csekély” az esélye, hogy a jelenlegi kormány a rendőrség és a hadsereg segítségével visszaszerzi az ellenőrzést a helyzet felett.
Vérontás is lehet
Alterman szerint viszont nem zárható ki, hogy a keddi tömegtüntetés vérontásba torkollik. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy átmeneti kormány veszi át a hatalmat, a Mubarak által minap kinevezett alelnök, Omar Szulejmán az egyiptomi hírszerzés főnöke vezetésével. Az elemző azonban hozzátette: valószínűtlennek tartja, hogy Szulejmán ténylegesen, hosszabb távon Egyiptom elnöke legyen, mert “nem olyan személyiség, aki a nyilvánosság reflektorfényére vágyik, nem olyan személyiség, aki a nyilvánossághoz akar szólni”.
A hadsereg közvetítő szerepbe kerülhet
Azt is a lehetséges forgatókönyvek közé sorolta, hogy a hadsereg közvetítő szerepet vállal a tüntetők és a hatalom között. Ugyanis szerinte a katonai vezetés arra a következtetésre juthat, hogy Mubaraknak semmi esélye a jelenlegi válság politikai túlélésére, és nekik kell közbelépni, és közvetíteni “az elnök és a nép között”.
A szakértő szerint ez még a kedvezőbb lehetséges fejlemények közé tartozna, ám az a probléma, hogy egyelőre nem tudni, ki állhatna a hadsereg e kezdeményezésének az élére.
A Barclays Capital saját londoni elemzői is csatlakoztak ehhez a vélekedéshez, és hozzátették: “Nem egyértelmű, hogy a hadsereg valamelyik fél oldalára állna-e, ha a tárgyalások a kormány és az ellenzék között nem eredményeznek kompromisszumot. Ám az elképzelhető, hogy a hadsereg vezetése végül támogatná egy katonai kormány létrejöttét”.
Muzulmán Testvériség versus világi ellenzék
Jon B. Alterman a későbbi kormányzati kilátásokról is beszélt. Nem tartja valószínűnek, hogy Egyiptomban olyan kormányzat jönne létre, amely “szélsőségesen ellenséges” az Egyesült Államokkal és a külvilággal szemben.
Míg a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport citybeli befektetési részlegének e héten kiadott helyzetértékelése szerint a szekuláris ellenzéknek nincs olyan egyértelmű vezetője, aki képes lenne egyesíteni ezt a tábort, biztosítani a hadsereg “mindennél fontosabb támogatását”, és sikerrel felsorakoztatni ezt az erőt az általános választásokra.
“Ha ezt a problémát a következő hónapokban nem sikerült megoldani, akkor a világi ellenzék megosztva indul a majdani választásokon, és így sokkal gyengébb pozícióban lesz ahhoz, hogy szembeszálljon a Muzulmán Testvériséggel és egyéb iszlám szervezetekkel” – vélekedtek a Goldman Sachs londoni elemzői.
