Nagyvilág

Irán szerint cenzúrázzák a magyar parlamentet

Sajnálatos, hogy az utóbbi időben Magyarország csak az EU-ra összpontosított és a keletről megfeledkezett, de a választások óta pozitív változás jelei tapasztalhatók a két ország kapcsolatában – fogalmazott Ali Ahani iráni külügyminiszter-helyettes budapesti látogatásán. Ahani szerint Iránban nem történhetne meg , hogy a többségi kormánypárt bármilyen akadály nélkül átvisz a parlamenten egy törvény-javaslatot.

Iránban nem fordulhatna elő az, ami az EU-ban lehetséges, nevezetesen, hogy egy többségi kormánypárt bármilyen akadály nélkül átvihet egy törvényjavaslatot az országgyűlésen – fogalmazott az fn.hu kérdésére válaszolva Ali Ahani, aki az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetségén által szervezett sajtóbeszélgetésen. Ahani szerint az európai parlamentekben alkalmazott párttagság a cenzúra egy formája. Iránban nincsenek európai értelemben vett „pártok”, így a pártfegyelem sem akadályozza a szabad véleménynyilvánítást egy-egy szavazáskor. Példaként hozta fel a jelenlegi iráni kormányt, amelyet a parlamenti képviselők többsége támogat, ennek ellenére a véleményszabadság miatt előfordulhat, hogy megakadályozzák egy-egy törvény-javaslat elfogadását vagy tisztségviselő kinevezését.

Sajnálatos, hogy a magyar-iráni kereskedelmi forgalom volumene egykor évi 400 millió dollár volt, már azonban ez az összeg egytizedére, 40 millió dollárra apadt. A cél az, hogy a kereskedelmi együttműködés a két ország között ismét egyensúlyba kerüljön és visszaálljon a korábbi szintre –jelentette ki az iráni külügyminiszter-helyettes, aki kedden Martonyi Jánossal tárgyalt. A magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat Ali Ahani pozitívan értékelte, szóba került a Nabucco-project is. Ahani szerint hazánk elemi érdeke, hogy megszüntesse monopol függőségét az energia területén. Habár az unióban nem nézik jó szemmel, szakértők egyetértenek abban, hogy a Nabucco nem képzelhető el iráni földgáz nélkül – fogalmazott. Irán nyitott a tárgyalásokra, különösen, hogy az energiakérdés az egyik olyan közös pont, amely összeköti a két országot.

Ahani sikert kívánt a 2011-es soros magyar EU-elnökséghez, és reményét fejezte ki, hogy a következő félévben sikerült változást elérni abban, ahogy az EU Iránt megítéli.
Örömmel állapította meg, hogy Magyarország az áprilisi választások után lépéseket tett a kétoldalú kapcsolatok újjáélesztésére, ennek példájaként említette a magyar-iráni baráti csoport megalakítását a magyar Országgyűlésben. Fontos, hogy megismerjük egymás kultúráját és azokat a közös történelmi gyökereket, amelyek nyomai ma is láthatóak Magyarországon – fogalmazott. Közismert, hogy Irán ellen politikai szándékok táplálta negatív nemzetközi propaganda folyik, amely nem felel meg a valóságnak. Véleménye szerint a Nyugat zárt társadalomnak, szólásszabadság és emberi jogok nélküli országnak állítja be azokat az államokat, “amelyekkel baja van”.

A negatív előítéletek lerombolásának legjobb módja, ha egymás országába utazva felfedezzük a valóságot és tapasztalatainkat átadjuk a közvéleménynek. Ez által a magyar döntéshozók is reális képet kaphatnak Iránról. Az együttműködést közös szemináriumok szervezésével, kiállítások támogatásával és kulturális hetek megrendezésével tervezik elősegíteni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik