“Az Orbán Viktor által Magyarország számára elkészített újabb forradalmi lépés az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása” – írja a szerző, Peter Schutz, aki szerint a témát érdemes részletesebben is megvitatni, mert a Kárpát-medence más részein is felmerültek hasonló gondolatok. Orbán számára az ürügyet az az alkotmánybírósági döntés szolgáltatta, miszerint a magas végkielégítések visszamenőleges 98 százalékos megadóztatása alkotmányellenes. A “Fidesz-klub főnöke” úgy véli, ha az adókról nem lehet népszavazást tartani, akkor az alkotmánybíróságnak sem lehet ilyen jogköre – írta ki a Sme jegyzetírója.
A szerző szerint ez megkérdőjelezhető. Ez az érv azt az elképzelést tükrözi, hogy egy demokráciában a parlament mindenki felett áll. Ennek az elméletnek, amelynek Szlovákiában is vannak hívei, a legfőbb teoretikusa nem Orbán Viktor, hanem Václav Klaus. A cseh államfő tavaly ősszel arra szólította fel a parlamentet, hogy értékelje át az alkotmánybíróság pozícióját. Az alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek találta az előrehozott választások kihirdetését – írta a Sme.
Meglehet, hogy Klaust valóban a demokráciai féltése ihlette, de a mai Magyarország az “olykor bolondos Fidesz” kétharmadával olyan egyedi laboratórium, ahol közelről figyelhetjük meg, hová vezethetnek az ideológiai támadások a “bírói uralom” ellen – írta a liberális napilap.
A Sme jegyzetírója szerint “nyilvánvaló, hogy a bírák is tévedhetnek, s olykor le is vannak fizetve, amit Szlovákiában jól ismerünk.”
A nagy kérdés azonban az, hogy az alkotmánybíróságnál biztonságosabb-e az élet, a szabadság és a vagyon számára “a beképzelt és forradalmi küldetésében hívő kétharmados törvényhozási hatalom” – zárta jegyzetét a szlovák napilap szerzője.
(http://komentare.sme.sk/c/5617485/laboratorium.html)
