A moszkvai merényletek után Putyin minden bizonnyal jól bevált eszközéhez nyúl majd és újabb központosítást hajt végre a kormányzati struktúrában „a hatalom megszilárdítása” érdekében – véli elemzésében a New York Times. A lap szerint további merényletek esetén már nem lesznek tovább vállalhatók a Medvegyev által hangoztatott liberalizációs elképzelések, és Putyin félreállíthatja eddigi pártfogoltját. Ebben az esetben a Putyin körül csoportosuló erőteljes biztonsági intézkedéseket hangoztató erők kerülhetnek előtérbe – írja a lap.
A Nyezaviszimaja Gazeta szintén arról ír, hogy a történteket a “csavarok meghúzására” használhatják fel. A lap felidézte, hogy az 1999-es házrobbantás-sorozat és a dubrovkai színházban 2002-ben lezajlott túszejtési akció után a sajtót érték sorozatos támadások, majd 2004-ben, a beszlani iskolában történt, tragikus kimenetelű túszejtő akció nyomán pedig kiderült, hogy az “ország egységének megszilárdítása érdekében” a legsürgetőbb feladat a kormányzók közvetlen választásának eltörlése. “Kizárólag a hatalomtól függ, hogy megőrzi-e tekintélyét, attól, hogy képes-e hatékonyan megvédeni állampolgárait úgy, hogy közben ne változtassa az országot koncentrációs táborrá, hanem továbbvigye a politikai és gazdasági modernizáció ügyét” – írja a lap.
Gyengülhet a Medvegyev-Putyin tandem
A Vedomosztyi kommentárjában rámutatott: sem az elnök, sem a kormányfő nem szólt még arról, hogy változtatásokra lenne szükség a terrorizmus elleni harcban. Lehet, hogy még nem jött el az ideje, de lehet, hogy a tandem egyensúlya túl törékeny. Egy új, hatékony terrorellenes kampány olyan eszköz lenne kezdeményezőjének kezében, amelyekhez foghatókat a másik hatalmasság nem tudna találni. “Egyre kevésbé tetszik ez a hatalmi konstrukció, amelyben nem tudni, végső soron ki a felelős, pedig ez fontos, különösen háború idején” – írta a szerző.
A Novije Izvesztyija több más lappal egyetemben arról írt, hogy a robbantások nyomán tovább fokozódik majd az idegengyűlölet Oroszországban, főleg a kaukázusiakkal szemben. A lap jogvédőket idézett, akik szerint már hétfőn számos támadás ért kaukázusi küllemű férfiakat és nőket Moszkvában, s ezúttal nem holmi bőrfejűek, hanem józan, különben békés, középkorú állampolgárok részéről.
Nem lesznek következmények
A Moszkovszkij Komszomolec című lapban Alekszandr Hinstejn, az állami duma képviselője arról írt, hogy a “létfontosságú szervek felmondták a szolgálatot”, és felsorolta, hogy illetékes vezető személyiségeket az utóbbi évek egyetlen terrorcselekményével kapcsolatban sem vontak felelősségre, és várhatóan most sem fognak. Mihail Vinogradov politológus úgy vélekedett a lapban: a kérdés az, hogy a vezetés tovább imitálja-e a terrorizmusellenes harc új szintjét, vagy sem.
Mivel azonban a terror témája nem túl kedvező számára, vélhetően nem mozgósítani fogja, hanem éppenséggel ellazult, álmos állapotban igyekszik majd tartani a társadalmat, ezért azon lesz, hogy a történtek mielőbb feledésbe merüljenek. Igor Bunyin politológus szerint nem várható, hogy a vezetés reformokra használná fel a történteket, inkább technikai intézkedésekre lehet számítani, egyes rendőri vezetők leváltására, esetleg a tömegközlekedési rendőrség létszámának csökkentésére vagy éppen növelésére.
A Kreml válasza még több elnyomás lehet
A Handelsblatt című német lap szerint a merényletek az orosz vezetés politikai vereségét jelentik, és arra utalnak: meghiúsult az a moszkvai stratégia, amelynek középpontjában az állt, hogy a felkelőket mindenütt katonai eszközökkel kell leküzdeni. Az egyes régiókban dúló polgárháború most Oroszország központjára terjedt át – fogalmazott a politikai és üzleti napilap, amely azt valószínűsítette, hogy a Kreml válasza még több elnyomás lesz.
A liberális Der Tagesspiegel szerint túl cinikus lenne azt állítani, hogy Oroszország maga felelős a támadásokért. A tettesek ugyanis nem szeparatisták, nem lázadók, hanem terroristák voltak, akik gyűlöletük célpontjául ártatlan állampolgárokat választottak. Ma már a világ egyetlen országa sem képes garantálni polgárainak azt, hogy nem lesz több terrorista támadás – írta a lap, hozzátéve: arról azonban mindenképp vitatkozni lehet és kell is, hogy egy állam milyen eszközökkel folytat harcot a terror ellen.
Putyin miniszterelnök rögtön arról beszélt, hogy “a banditákat megsemmisítik” – emlékeztetett a Der Tagesspiegel, rámutatva, hogy a moszkvai ellenzék máris az elnyomás fokozódásától tart. Az újság felhívta a figyelmet arra is, hogy az észak-kaukázusi térségben növekvő instabilitás már távolról sem csak orosz belügy. Annak következményei ugyanis Európa biztonságát is fenyegetik.
Az ugyancsak liberális Süddeutsche Zeitung idézte Dmitrij Medvegyev államfőt, aki a Kaukázust Oroszország legsúlyosabb belpolitikai problémájaként említette, és “példátlan” korrupcióról, valamint erőszakról, továbbá különböző klánok hatalmi törekvéseiről beszélt. Az újság szerint ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról: mindez egy olyan moszkvai politika következménye is, amely túl hosszú ideig csakis a keménységre és az elnyomásra “tett”.
