Blair, aki az iraki háború előzményeinek és hátterének feltárására hivatott, tavaly kezdődött vizsgálat legfőbb koronatanúja, a bizottság előtt kijelentette: a 2003-ban kezdődött invázió előtt “teljes meggyőződéssel” hitte, hogy akkor még voltak tömegpusztító fegyverek Szaddám Huszein iraki elnök birtokában.
Működött a hírszerzés
Blair elismerte, hogy a hírszerzés nem talált közvetlen kapcsolatot Huszein és a szeptember 11-i terrortámadások között. A merényletekig az Irakkal kapcsolatos hivatalos politika a “féken tartás” volt, de a támadássorozat után London és Washington úgy ítélte meg, hogy ez már elégséges – tette hozzá.
“Szaddám és az al-Kaida (a merényletekért felelősnek tartott terrorhálózat) két különálló dolog volt, de mindig is féltem attól, hogy egyszer csak összekapcsolódnak” – fogalmazott a volt brit kormányfő. Felidézte: a brit hírszerzésnek tudomása volt arról, hogy Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida második embere nem sokkal a háború előtt Irakban járt.
Kilátásban volt a fenyegetés
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok úgy ítélte meg, hogy hatalmas fenyegetést jelent, ha egy “brutális rezsim” tömegpusztító fegyverek birtokában van. Ezért szeptember 11. után “semmiféle kockázatot nem lehetett vállalni” Irakkal kapcsolatban – mondta Blair.
Blair kijelentette: mai ismeretei alapján is meghozná a döntést a brit háborús részvételről, különös tekintettel Szaddám Huszein múltjára, arra, hogy az egykori iraki elnök korábban ténylegesen bevetett tömegpusztító fegyvereket, tíz éven át nem tett eleget ENSZ-határozatoknak, és egymillió ember haláláért volt felelős.
