“Minden évben készíttetünk közvélemény-kutatást a szlovákiai magyar társadalomról, amelyben az identitástudati állapot változásait is vizsgálják… Amíg a nagy nemzeti témák, a megmaradás kérdései a 90-es évek elején dominánsan jelentek meg a szlovákiai magyarok tudatában, 2008-2009-re az egzisztenciális, a szociális, a regionális gazdasági problémák kerültek előtérbe” – jelentette ki Csáky Pál abban az interjúban, amely a Szabad Újság című szlovákiai hetilapban jelent meg a Magyar Koalíció Pártjának szombati kongresszusa alkalmából.
“Ez valószínűleg összefügg a régió gazdasági átalakulási folyamatával, bennünket pedig arra figyelmeztet, hogy többet kell törődnünk a szlovákiai magyarság megélhetési kérdéseivel. Az identitásépítés közösségi feladat, politikai és civil szervezetek, sőt a média is sokat tehet érte, de ezen a téren egynéhány szlovákiai magyar sajtóorgánum szépen fogalmazva sem igazán jeleskedik” – fejtette ki Csáky.
Régiókban gondolkodnának
“Dél-Szlovákiának – vélte a politikus – nyitnia kell, rá kell kapcsolódnia a magyarországi régiókra is. Meghatározó az infrastruktúra fejlesztése, a sokat emlegetett R7-es gyorsforgalmi utat meg kell építeni. Csak ezt követően települhet ipar a térségbe. A gazdasági fellendüléshez sajnos elengedhetetlen, hogy a szlovák-magyar politikai viszony is javuljon, és hogy végre már ne mostohagyermekként kezeljék Dél-Szlovákiát.”
A kongresszuson várhatóan távlati programot is elfogadnak.
“Tíz fejezetben foglaltuk össze elképzeléseinket. Komplex helyzetelemzésből indulunk ki. Látni és láttatni akarjuk magunkat, a szlovákiai magyarságot, amely a magyar kultúrnemzet része, Szlovákia állampolgára, specifikus helyzetben él, de közösségi jogokat is kér magának.
Párhuzamosan európai polgárok is vagyunk, akik sokat köszönhetnek Európának, és akik meggyőződéssel valljuk, hogy az európai együttműködésben komoly esélyeink vannak” – fejtette ki Csáky. “Beszélünk identitásunk alapjairól, erkölcsi, oktatási, kulturális feladatainkról, beszélünk a gazdasági összefüggésekről, arról, milyennek szeretnénk látni a dél-szlovákiai magyarlakta régiók fejlődését, beleértve az infrastruktúrát, az élhető környezet megteremtését is” – tette hozzá.
Nem rózsás a helyzet
Az MKP elnöke szerint a szlovákiai magyarság állapota nem rózsás, az elmúlt húsz év során bizonyos vonatkozásban romlott.
“Minden bizonnyal szerepet játszott ebben a gazdasági szerkezetváltás, a mezőgazdaság problémáinak megoldatlansága, de a magyarság állapota összefügg a tudati változásokkal is. Sajnos, nem tudtuk áttörni azt a falat, amely a hatvanas-hetvenes évek szlovák iskolába íratott nemzedékeinek fejében felépült. Botor módon tovább él az a hit, hogy a gyerekeik akkor jutnak nagyobb esélyhez a szlovák társadalomban, ha szlovák iskolába járnak, nem anyanyelvükön tanulnak” – magyarázta Csáky, aki szerint példákkal lehet bizonyítani, hogy ez tévhit.
“Húszéves igyekezet nem volt elég ennek a megváltoztatására, tehát ezzel a kérdéssel a következő évtizedekben is hangsúlyosan kell foglalkoznunk. Ezt a munkánkat megzavarhatja, hátráltathatja a közelmúltban megalakult pszeudomagyar Most-párt, amely ez alá az asszimilációs folyamat alá ideológiát is ácsolt, mintegy merényletként a magyar nemzettudat ellen, mert sajnos, lesznek szlovákiai magyarok, akik ennek a blöffnek felülnek” – tette hozzá a politikus.
Az MKP rimaszombati kongresszusán vendégként részt vesz és felszólal a magyar kormány képviselője, valamint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt alelnöke.
