Külföld

Obama megijesztette Izraelt

admin
admin

2009. 06. 05. 14:40

Az egyiptomi Kairóban tartott történelmi jelentőségű beszédet Barack Obama amerikai elnök június 4-én. Az elnöki szózatot jelentős várakozások előzték meg, azonban a visszhang meglehetősen ambivalens. Az izraeli sajtó csalódottságról számol be, az arab világ lapjai pedig szkeptikusak Obama következetességét illetően.

Obama új kezdetet hirdető kairói beszédét nem fogadta osztatlan lelkesedéssel a Közel-Kelet. Az amerikai elnök szózatában hosszan ecsetelte az izraeli-palesztin kérdés megoldásának sarkköveit, valamint az iráni atomprogrammal kapcsolatos szükséges intézkedéseket. Szóba kerültek a Ciszjordániában létező izraeli telepek, a szélsőséges palesztin szervezetek terrorakciói. Az elnök újra elkötelezte magát az Izrael mellett létrejövő palesztin állam terve mellett is.

Kik azok a telepesek?

Az izraeli telepek története az 1967-es hatnapos háború után kezdődött. Már ebben az időben is szó volt egy lehetséges palesztin állam létrehozásáról, azonban a mai Ciszjordánia ekkor egy Jordániától frissen elszakított terület volt.

A Jordán folyótól nyugatra eső Izraelhez csatolt területekre hamarosan főleg a XIX. századi jobboldali cionista ideológus, Jabotinsky irányelveire hivatkozva izraeli telepesek érkeztek, akik mezőgazdasági termelési egységeket, kibucokat hoztak létre. Ezek területe, lélekszáma az elmúlt negyven év során jelentősen nőtt. Mára van köztük több tízezer fős város is. Újabb telepeket a mai napig létrehoznak, bár ehhez az izraeli hatóságok engedélyére van szükség, amit ma már ritkán adnak meg.

Jeruzsálem, 2009. június 4. Ortodox zsidó férfi tévéközvetítésben nézi Jeruzsálemben, ahogyan Barack Obama amerikai elnök az Egyesült Államok és a muzulmán világ új kapcsolatainak elindításáról beszél

Jeruzsálem, 2009. június 4. Ortodox zsidó férfi tévéközvetítésben nézi Jeruzsálemben, ahogyan Barack Obama amerikai elnök az Egyesült Államok és a muzulmán világ új kapcsolatainak elindításáról beszél


A telepek problémája ma három fő részre oszlik. A már hivatalosan létező telepek lakosságának gyarapodására hivatkozva azokat az ott lakók bővíteni kívánják és erre az izraeli kormány a legtöbbször meg is adja az engedélyt. Az illegálisan létrehozott telepeket a hivatalos izraeli politika szerint fel kell számolni, de ennek folyamata meglehetősen komótosan zajlik. A harmadik probléma, hogy a telepek a létrejövő palesztin állam területén vannak, így az új állam megszületésével az ott élő telepesek sorsa rendkívül bonyolult helyzetet teremthet.

Netanjahu sarokba szorítva

Netanjahunak nincs könnyű dolga. Lehetőségei nagyvonalakban a következők. Szembeszáll Obamával és kockára teszi a legnagyobb és nagyjából egyetlen komoly szövetségesükkel való kiegyensúlyozott viszonyt. Amennyiben ezt az opciót elveti és hajlandó az Obama által a kairói beszédben kijelölt úton haladva komoly tárgyalásokba bocsátkozni a palesztin féllel, úgy a saját kormánykoalíciójának szétesését kockáztatja. A kormánypártok közül a HaBayit Hayehudi (Zsidó Haza), a Shas, valamint a Jiszráel Bejténu kifejezetten telepes-pártiak.

Ha ezek a pártok Netanjahu elbizonytalanodását látják, valószínűleg azonnal komoly nyomást fognak gyakorolni a miniszterelnökre, hogy válasszon, kormányon marad, vagy enged Obamának és kockára teszi miniszterelnöki székét. Könnyen elképzelhető, hogy a miniszterelnök megpróbál majd lavírozni a különböző érdekcsoportok között az időt húzva, hátha számára kedvező irányban változik a helyzet.

Obama új világa

Az izraeli lapok keveslik az amerikai elnök Iránnal szembeni fellépését is. Érdemes figyelembe venni, hogy Izraelben a palesztin szélsőségesek támadásainál, de még a szomszédos államok részéről érkező esetleges támadás veszélyénél is jelentősen nagyobb félelem övezi a perzsa állam nukleáris törekvéseit. Obama egészen őszinte hangot ütött meg Amerika Iránnal való kapcsolatát érintő hibákról, többek között arról, hogy a CIA segítette a Mohamed Moszadeg által vezetett demokratikusan megválasztott kormány megbuktatását 1953-ban, akinek a helyébe az USA-barát Reza Pahlavi sah került.

Az elnök felemelte szavát a nukleáris fegyverkezési verseny terjedése ellen és kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett vezető szerepet betölteni a leszerelés és egy atomfegyvermentes világ létrehozásában. Ehhez azonban feltétlenül szükséges megakadályozni, hogy Irán atomhatalommá válhasson.

Az arab lapok többek közt azt kifogásolják, hogy Obama nem fektetett elég hangsúlyt a palesztin nép szenvedéseinek részleteire, például egyáltalán nem beszélt a gázai háborút követő humanitárius helyzetről az övezetben. Szóvá tették továbbá, hogy Obama most büszkén vállalta életrajza muszlim vonatkozásait, míg a kampány során kampánystábja jelentős erősfeszítéseket tett ennek leplezésére.

Az mindenesetre elmondható, hogy az amerikai elnök kairói beszédével lezárt egy periódust és Obama jelentős hangsúlyt helyezett a nemzetközi közösség együttműködését érintő kérdésekre és az érdekkülönbségek feloldásának újabb lehetőségeire.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.