A pénznek csak egy részét adja a kínai kormány, más részét a bankoktól és magánberuházóktól várják. A teljes összegnek több mint a felét költik közvetlenül újjáépítésre, a többi fejlesztésre, a lakossági fogyasztás ösztönzésére szolgál majd. Elemzők már a földrengés utáni napokban úgy vélték, hogy az újjáépítés fontos tényező lesz a kínai gazdasági növekedés fenntartásában, tekintettel a nehezebb időkre, az exportpiacok szűkülésére.
Két hete a kínai kormány általános gazdaságösztönző programot is bejelentett a hazai piac bővítése végett, majdnem 600 milliárd dolláros kerettel. A bejelentést a nyugati kormány elégedetten nyugtázták, mert úgy vélik, Kína és talán India is a világgazdaság “menedéke” lehet a pénzügyi válság nyomán kialakult helyzetben.
A kínai ipar termelése októberben 8,2 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly októberben. Az éves egybevetésű növekedés 2001. november óta először volt 10 százalék alatt, az exportlehetőségek szűkülése miatt.
A gyengébb külföldi kereslet Kína gazdasági növekedését a harmadik negyedévben 9 százalékra szorította vissza éves összehasonlításban, ez 2,3 százalékponttal lassúbb volt, mint egy évvel azelőtt. A korábban már-már túlhevültnek minősített, nagy inflációval kísért gazdasági növekedést a világkereslet lanyhulása és a hazai hitelfeltételek korábbi szigorítása fékezte. Szeptember közepén azonban a kínai központi bank enyhítésbe kezdett, azóta október végén már a harmadik kamatcsökkentést jelentette be.
A második negyedévben 10,1 százalékkal, az első negyedévben 10,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék Kínában, éves összehasonlításban. A kínai GDP növekedése ebben az évben 10 százalék alatt várható nemzetközi elemzések szerint, öt év óta a legalacsonyabbnak ígérkezik. A jövő év egészére a londoni Economist Intelligence Unit 8,5 százalékos növekedést jósol Kínának, és 8,7 százalékosat 2010-re.
Tavaly a kínai GDP átlagosan 11,9 százalékkal bővült, 1994 óta a leggyorsabban. Ötödik éve nőtt legalább 10 százalékkal a kínai gazdaság; 2006-ban 11,6 százalékkal bővült.
