Göncz Kinga szerint az Európai Unió is elkezdett a Kaukázus térségére figyelni, mivel az utolsó bővítési forduló óta szinte közvetlen szomszédja lett a közösségnek. “Ezen belül Magyarország a közelség és a történelem okán is jobban érti, mi történik itt. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, naprakész információkra van szükségünk. 2010 elejétől pedig, amikor lényegében elindul az uniós elnökségünk, egyre több dolgunk lesz ezzel a régióval, amelyet önmagában a növekvő európai energiaszükséglet is felértékel. De például a biztonságpolitikai megfontolások is ebbe az irányba hatnak” – mondta a külügyminiszter annak kapcsán, hogy Tbilisziben megnyílt a magyar képviselet.
Fotó: Sárosi Zoltán
A nagykövetség megnyitását egyébként csak 2009 augusztusára tervezték, ám a háború miatt előre hozták a dátumot. “Magyarország határozottan kiáll a Nabucco gázvezeték megépítése mellett, s méreteihez képest nagy erőfeszítéseket tesz annak megvalósításáért. Grúzia pedig tranzitországként kulcshelyzetben van. A nagykövetség megnyitása nem jelent ugyan biztonsági garanciát, mégis eggyel több uniós ország jelzi ezzel elkötelezettségét a térség stabilitása, Grúzia területi integritása, függetlensége iránt” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
A külügyminiszter elmondta, nem osztja Szaakasvili grúz elnök félelmeit egy újabb tárgyalással kapcsolatban. “Úgy tűnik, Oroszország nagyrészt eleget tett a hatpontos megállapodásnak. Az, hogy mi történik a jövőben, nagyrészt attól függ, a nemzetközi közösség mennyire marad egységes az állásfoglalásaiban. És úgy látom, itt nincs változás” – hangsúlyozta Göncz Kinga.
Vízummentesség és IMF-kölcsön
A vízummentesség kérdésével kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy akik bekerültek ebbe a mostani körbe, azok teljesen azonos elbírálás alá esnek a régi uniós tagországokkal. “Számukra mindez viszont egyfajta szigorítást jelent majd, a regisztrációs kötelezettség bevezetését” – tette hozzá.
Magyarország IMF-kölcsönével kapcsolatban Göncz Kinga kifejtette: véleménye szerint optimális megoldás született. “Egy ideig nem volt világos, hogy az Európai Központi Bank vállalja-e az euróövezeten kívüli országok problémáját. A mostani történések precedens nélküliek, és hazánknak meg kellett keresnie minden lehetséges forrást. Nagyon fontos, hogy az IMF és az ECB elkezdett egy közös gondolkodást, hiszen a magyar konvergenciaterv megfelel az eurócsatlakozás kritériumainak, így az IMF-nek sem lehetnek ettől eltérő feltételei” – emelte ki Göncz.
Hozzátette: az, hogy a csomaghoz több EU-tagország is csatlakozik, azt jelzi, hogy az uniós tagállamokkal Magyarország nagyon szorosan összefonódott a bankrendszerén, gazdasági struktúráján keresztül, s az itteni történések más országokra is kihathatnak, és viszont.
Mi segítettünk Szlovákiának
Arra a kérdésre, hogy milyen érzés volt a magyar vezetők számára, amikor a válság napjaiban Robert Fico szlovák miniszterelnök „felülről” nézett le Magyarországra, a külügyminiszter összetett választ adott.
“A történelemben a régión belül, de szélesebb körben is, minden országnak voltak jobb és rosszabb periódusai. Talán ezért is íratlan szabály az unióban, hogy mindenki óvakodik a másik helyzetének minősítésétől. A közösség egyik alapelve egyébként is a szolidaritás” – emelte ki, emlékeztetve, hogy amikor például Szlovákiának nehézségei, elmaradásai voltak Schengennel, akkor mi azt mondtuk, közös érdek az együttes csatlakozás, és felajánlottuk segítségünket.
“Megkérdőjelezhető felfogás zéró összegű játszmaként értelmezni a történéseket akkor, amikor kívülről a régiót egységesnek látják. Ha valahol probléma van, azt Közép-Európa problémájaként kezelik. Így alapvető érdeke minden országnak, hogy máshol is jól menjenek a dolgok” – mondta Göncz Kinga.
(Az interjú teljes szövegét a Figyelő legfrissebb számában olvashatja!)
