Nagyvilág

Az emberiség 80 százalékának nincs nyugdíja

A világ 2007. évi gazdasági és szociális helyzete világosan mutatja, hogy a társadalom gyors elöregedésével együtt járó gondokat kezelni lehet, és nincs szükség arra, hogy a rendelkezésre álló források túl nagy részét vonják el más szükségletek kielégítésétől – írja egy friss ENSZ-jelentés.

Az ENSZ a napokban tette közzé a világnépesség 2007. évi gazdasági-társadalmi helyzetének alakulásáról szóló jelentését „State of World Population – 2007” címmel.

A társadalmi biztonság és az egészségügyi rendszerek kétségtelenül „pótlólagos nyomás alá kerülnek” az elöregedés miatt, de az időskori elszegényedés elsősorban azokban az országokban válik súlyossá, amelyekben nincs általános nyugdíjrendszer.

Rosszak a társadalmi programok

Az emberiség 80 százaléka nélkülözi az egészségbiztosítást, nem részesül ellátmányban rokkantsága miatt, nincs öregkori jövedelme, sem nyugdíja. Arányuk még növekedhet is, ha a nyugdíjrendszert nem terjesztik ki.

Azokban az országokban viszont, amelyekben szélesebb körű a nyugdíjellátottság, az élettartam meghosszabbodása azért okoz anyagi gondot, mivel rossz társadalmi programok születnek, rosszul állnak hozzá a probléma kezeléséhez, elégtelen a gazdasági növekedés, nem megfelelő a foglalkoztatás.

Országonként kellenek a reformok

Reformokra szükség van, de minden ország saját helyzetéhez kell alkalmazni őket. Általános jellemzője lehet a reformnak a többszintű, több pilléren nyugvó megoldás, mely figyelembe veszi
a társadalom különböző rétegeinek jellemzőit és szükségleteit – írják.

„A pénzügyi szempont fontos elv ugyan, de nem az egyetlen” – szögezik le –, hiszen az a cél, hogy mindenki érezhessen a lába alatt minimálisan biztonságos talajt. További elv a szolidaritás, a juttatásokban való megfelelő részesedés. A társadalmak elöregedése összességében nem jelent megoldhatatlan problémát a nyugdíjrendszerek tekintetében – áll az ENSZ tanulmányában.

Drága a jó betegellátás

A világszervezet jelentése kitér a betegellátásra is. Megállapítja, hogy a fejlett országok ellátási rendszerére anyagi terheket ró az ellátás színvonalának és minőségének fenntartása, az
élettartam meghosszabbodásával járó meghosszabbodó betegellátás biztosítása.

Mindazonáltal a következő ötven évben nem lesz szükség arra, hogy a bruttó nemzeti termékből néhány százaléknál nagyobb összeget csoportosítsanak át a betegellátásra.

A tanulmány ezzel kapcsolatban azzal érvel, hogy a társadalmi elöregedés folyamatát nem önmagában kell vizsgálni. A műszaki fejlődés, az új technológiák megjelenése, a gyógyszerárak és a betegbiztosítási díjak növekedése okozta költségemelkedést ugyanis jelentősen ellensúlyozni lehet az egészséges életvitellel kapcsolatos feltételek biztosításával: a betegségmegelőzéssel, a neveléssel, a dohányzásról és a túlzott alkoholfogyasztásról való leszoktatással, testneveléssel és sportolással.

Mérsékelni lehet velük az olyan krónikus megbetegedések öregkori kialakulását, mint amilyen a rák, a cukorbetegség, a szív- és keringési megbetegedések. Az egészségügyi ráfordításnak jelentős változáson kell átmennie: nagyobb terhet kell vállalni az egészségügyi szolgáltatások és a hosszúra nyúló kezelések költségeiből – tartalmazza az ENSZ jelentése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik