Német tájékoztatás szerint a tagállamok közel tizenöt követeléssel kívánnak előállni az alkotmányos szerződés kapcsán. Az értekezlet sikerét az EU szavazási rendjének reformját sürgető Lengyelországon kívül leginkább Nagy-Britannia és Spanyolország nehezítheti meg.
Míg Nagy-Britannia nem hajlandó elfogadni, hogy az uniós alapjogi charta jogerőre emelkedjen, Spanyolország vétóval fenyeget arra az esetre, ha a britek továbbra is ragaszkodnak a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének korlátozásához. Lengyelország szerda este elutasította a csehek kompromisszumos ajánlatát, és közölte, kitart az európai szerződésre vonatkozó követelései mellett, s elő fogja terjeszteni saját javaslatát a tanácskozáson.
A holland kormány szintén határozott elképzelésekkel állt elő. Ragaszkodik ahhoz, hogy az új alapszerződésben rögzítsék a csatlakozási feltételeket a jövőben belépni kívánó országok számára, és kitart amellett is, hogy a tagállamok parlamentjei nagyobb szerephez jussanak az EU-döntéshozatalban.
Gyurcsány Ferenc úgy vélte, Magyarország mint független ország számára önmagában “jobb szerződést is el tudna képzelni”, mint amilyenről most a tárgyalások folynak. Itt azonban olyan közös témákról van szó, amelyeknél együtt kell haladnia a 27 országnak, és minden résztvevő államnak nyitottnak kell lennie a kompromisszumra.
Nem akarnak “szuperállamot”
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy gyértelműen eldőlt, hogy a dokumentumot – amennyiben elfogadásra kerül – semmiképp nem fogják alkotmánynak nevezni, hanem az a jelenlegi, 2000-ben elfogadott nizzai szerződés módosított változata lesz. Angela Merkel “kedvenc” elnevezése a reformszerződés. Nem lesz közös himnusz, közös zászló, nem lesz ünnepélyes preambulum, s a szerződés a dolgok jelenlegi állása szerint még csak mellékletként sem fogja tartalmazni az alapvető jogok chartáját. Vitatott még, de valószínű, hogy egy passzusa kötelező érvénnyel utal annak betartására.
Mindez egyértelműen azokból, az egyes tagállamok által hangoztatott aggodalmakból ered, hogy az unió egyfajta “szuperállamként” tűnjön fel. Az alapvető jogok chartájának csatolását elsősorban Nagy-Britannia ellenzi, arra hivatkozva, hogy ez sérti a brit joggyakorlatot. London ellenzi azt is, hogy az EU-t a szerződés önálló jogi személynek tüntesse fel, ami egyebek között azt jelentené, hogy az unió kötelező jellegű nemzetközi szerződéseket köthet.
Pandora szelencéje
Az Európai Unió egyik legtekintélyesebb politikusának számító Jean-Claude Juncker csütörtökön szót emelt a korábbi szerződés értékeinek, egyben pedig legfontosabb elemeinek megőrzése mellett. A luxemburgi miniszterelnök ugyanakkor hozzátette, hogy nem fogják tétlenül szemlélni, ha egyes országok a lényegétől akarják megfosztani a tervezetet, ebben az esetben élni fognak a vétójoggal.
A miniszterelnök rendkívül zavarónak nevezte, hogy a jelenlegi vitában jóval nagyobb súllyal esnek latba a korábbi szerződést aláíró, de nem ratifikáló országok nézetei, mint a dokumentumot ratifikáló tizennyolc tagállam véleménye. Juncker teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a döntéshozatali rendszer megváltoztatását célzó lengyel törekvéseket.
Teljes bizonytalanság
Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy a kettős többség elvén alapuló rendszer hosszú tárgyalások eredményeként jött létre, s úgy vélte, hogy az a korábbinál nagyobb hatékonyságot, s igazságosabb döntéshozatalt biztosít. A szavazati arányok megváltoztatása ahhoz vezetne, hogy kinyitjuk Pandora szelencéjét, s azt követően minden tagország saját, különleges követelésével áll majd elő. „Ez pedig minden szempontból elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Juncker.
A csúcsértekezlet előtt egyelőre teljes a bizonytalanság, az unió elnöki tisztségét betöltő, s a délután kezdődő csúcsértekezleten elnöklő Angela Merkel közvetlen környezetéből jelezték, hogy az EU jövője szempontjából sorsdöntőnek tartott állam- és kormányfői csúcs sikere – mint fogalmaztak – a csillagok állásától függ. „Túl sok a nyitott kérdés, s a megoldást nem tudjuk kikényszeríteni” – közölték az idézett források.
