Elfogadta szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa a világszervezet New York-i székhelyén az Irán elleni új, a decemberinél szigorúbb szankciókat előirányzó határozatot. A 15 tagú testület egyhangúlag fogadta el az iszlám köztársaság ellen többek között fegyverembargót és utazási korlátozásokat bevezető, valamint bizonyos külföldi javak befagyasztását előirányzó szöveget. A BT a határozattal azt szeretné elérni, hogy Teherán mondjon le az urándúsításról, és térjen vissza a vitatott atomprogramjáról folytatott tárgyalásokhoz.
A határozat pontjai
A tavaly decemberi 1737-es BT-határozatban foglalt büntetőintézkedéseket kiterjesztő új – 1747-es sorszámú – határozat ismételten fölszólítja Iránt az urándúsítással, nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozásával és a nehézvízzel kapcsolatos reaktorbeli munkák Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által igazolt felfüggesztésére.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenõrei vizsgálódnak a Teherántól mintegy 410 km-re délre fekvõ iszfaháni urándúsító üzemben 2007. február 3-án (Fotó: EPA)
A határozat tiltja hagyományos fegyverek Irán általi eladására és ezek bármely ország általi megvásárlását. Felhívja a világ országait, hogy “legyenek éberek és tartózkodjanak” harckocsik, páncélozott harcjárművek, nagy kaliberű tüzérségi rendszerek, harci repülőgépek, harci helikopterek, hadihajók, rakéták, illetve rakétarendszerek Iránba szállításától.
Befagyasztja a kényes nukleáris tevékenységben vagy ballisztikus rakéták kifejlesztésében érintett vagy azt támogató 15 magánszemély és 13 szervezet, illetve vállalat (köztük a Szepah állami bank és a Forradalmi Gárda hét tisztje, valamint az alakulat által ellenőrzött cégek) vagyonát. Az ENSZ BT felhívja a világ kormányait és pénzintézeteket, hogy ne vállaljanak kötelezettséget arra, hogy “segélyeket, pénzügyi segítséget vagy kedvezményes kölcsönt” nyújtsanak az iráni kormány számára, leszámítva a humanitárius célú kötelezettségvállalásokat.
Felhívja a világ országait, hogy “legyenek óvatosak, és tartózkodjanak” az iráni nukleáris tevékenységben érintett, vagy azt támogató egyének területükre való belépésének, illetve átutazásuknak engedélyezésétől. Felkéri a világ országait, hogy jelentsék a BT által a szankciók figyelemmel követésével megbízott bizottságnak mindazon személyek területükre való belépését vagy átutazását, akiknek a vagyonát befagyasztották.
Ha a BT a NAÜ 60 napon belül elkészülő jelentése alapján arra a következtetésre jut, hogy Teherán nem tett eleget a 1737-es számú, illetve ezen új határozatnak, további megfelelő intézkedésekről dönt az ENSZ-alapokmány VII. fejezet 41. cikke alapján.
Irán nem enged a fenyegetésnek
Iránt “nyomásgyakorlás és fenyegetés” útján sem lehet békés atomprogramjának feladására kényszeríteni – közölte az iráni külügyminiszter szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsával.
”Biztosíthatom Önöket, hogy a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés nem változtat az iráni politikán” – jelentette ki Manusehr Mottaki. „Irán nem keresi az összeütközést, és semmi mást nem akar, csak elidegeníthetetlen jogaihoz ragaszkodik” – fűzte hozzá az iráni külügyminiszter, leszögezve, hogy szó sem lehet az urándúsítás felfüggesztéséről, ami szerinte nem is jelentene megoldást.
„A Biztonsági Tanács döntése, amellyel megkísérelte békés nukleáris programja felfüggesztésére kényszeríteni Iránt, az ENSZ-alapokmány súlyos megsértése” – jelentette ki. – A világnak tudnia kell, és tisztában is van vele, hogy még a legkeményebb politikai vagy gazdasági szankciók, illetve más fenyegetések is túlságosan gyengék ahhoz, hogy rákényszerítsék az iráni nemzetet arra, álljon el jogos és legitim követeléseitől” – folytatta a külügyminiszter.
Mint fogalmazott, az új BT-határozatba foglalt szankciók “egyértelműen egy több ezer éves kultúrával és civilizációval rendelkező független, büszke és fáradhatatlan nemzet ellen irányulnak”. A külügyminiszter feltette a kérdést: “Mi mást jelent a Szepah bank több százezer betétesének a megkárosítása, ha nem az iráni átlagemberekkel való szembefordulást?”.
Az USA, Izrael, az unió és Oroszország a szankciók mellett
“A határozat egyértelműen jelzi, hogy a nemzetközi közösség kifejezetten elutasítja az iráni atompolitikát” – mondta Nicholas Burns, az Egyesült Államok külügyminisztériumának politikai ügyekkel foglalkozó államtitkára, hozzátéve: Washington egy harmadik, még szigorúbb határozat elfogadását fogja kezdeményezni, amennyiben Irán továbbra sem tesz eleget az urándúsítás felfüggesztésére vonatkozó követeléseknek.
“Izrael elégedetten fogadta és a jó irányba tett lépésként értékelte a BT-tagok döntését” – közölte Miri Eiszin, Ehud Olmert izraeli kormányfő szóvivője. A nemzetközi közösségnek továbbra is azon kell dolgoznia, hogy rávegye Iránt: hagyjon fel az atomfegyverek kifejlesztésére tett erőfeszítéseivel – tette hozzá.
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Berlinben bejelentette, hogy még a nap folyamán megpróbál kapcsolatba lépni Ali Laridzsáni iráni főtárgyalóval, és kezdeményezni fogja az atomprogramról folytatott tárgyalások felújítását.
Az Irán ellen elhatározott új szankciók, a szigorúbb büntetőintézkedések Konsztantyin Koszacsov, az orosz alsóház, a duma külügyi bizottságának vezetője szerint “újabb erőteljes jelzés Teheránnak”. Az orosz képviselő reményét fejezte ki, hogy “Teherán immár nem hagyja figyelmen kívül a nemzetközi közösség akaratát és együtt fog működni urándúsítási programjainak befagyasztása érdekében”. Koszacsov megítélése szerint az újabb BT-határozat nem sérti Oroszország érdekeit, hiszen az új szankciók “nem visszamenőleges hatályúak és nem terjednek ki azokra a megállapodásokra, amelyek a határozat elfogadása előtt köttettek”.
