Az amerikai elnök rövid, mindössze ötperces nyilatkozatot tett a Fehér Ház Roosevelt-szobájában arról, hogy az iraki háborút folytatni kell, mivel az arab országból történő kivonulásnak végzetes következményei volnának. A CNN hírtelevízió kiemelte: Bush az iraki győzelemről már nem mint bizonyosságról, hanem csak mint lehetőségről beszélt.
A CNN azt is aláhúzta, hogy Bush tulajdonképpen az általa már sokszor elismételt érveket hangoztatta arról, hogy az iraki háború feladása az Egyesült Államok biztonsági érdekeit sértené. Az elnök négy évvel a háború elindítása után is ugyanazokat az indokokat kénytelen sulykolni, hogy meggyőzze a háborút egyre kevésbé támogató közvéleményt.
“Az ember hajlana arra, hogy látván az iraki kihívást, arra a következtetésre jusson, a legjobb, amit választani lehet, az csomagolni és hazamenni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez rövid távon kielégítő lehet, azonban a következmények az Egyesült Államok biztonságára nézve katasztrofálisak volnának.
Még maradnak
Azt mondta, jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy a szövetséges erők garantálják Bagdad biztonságát. Ez a feltétele annak, hogy az ország vezetése továbbléphessen a demokratikus társadalom építése terén. Bush közölte, hétfőn telefonon beszélt Núri al Máliki iraki miniszterelnökkel és David Petraeus tábornokkal, az iraki szövetséges csapatok parancsnokával, akik arról tájékoztatták, hogy a bagdadi biztonsági műveletek még csak kezdeti fázisban vannak.
A siker lehetséges, de “még hónapokat igényel, nem napokat vagy heteket” – hangsúlyozta az amerikai elnök, hozzátéve, már vannak reménykeltő jelek, a szövetséges csapatok “agresszív akciókat” hajtanak végre a szunnita és síita szélsőségesekkel szemben egyaránt.
Bush szombaton szokásos hét végi rádiós üzenetében közölte: megvétózza az iraki háborús költségvetésről szóló kongresszusi törvényjavaslatot, ha abba a demokraták nyomására bekerül feltételként a csapatkivonás időrendje. Azt mondta, a menetrend mesterséges kijelölése végzetes lehet, a Bagdadból való visszavonulás következményeként az erőszak bizonyosan az ország határain túlra terjedne.
Rice: hiba volt a kevés katona
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfő reggeli televíziós nyilatkozataiban szintén védte az iraki háború ügyét, ugyanakkor elismerte, hogy az Egyesült Államok túl kevés katonát küldött az arab országba a lázongások letörésére.
Az iraki invázió elindításának negyedik évfordulóján nyilatkozó Rice határozottan kiállt amellett, hogy az Irak ellen indított fegyveres akcióra szükség volt. Úgy fogalmazott ugyanakkor, hogy a Bush-kormány minden bizonnyal tévedett, amikor túl kis létszámú csapatot küldött a rend helyreállítására Szaddám Huszein hatalmának megdöntése után.
A CNN adatai szerint az iraki háborúban eddig 3220 amerikai katona halt meg, 24 ezren megsebesültek. A külügyminiszter azt mondta, hogy az iraki csapatokat jelenleg vezető David Petraeus tábornok taktikája, amely a felkelés teljes elfojtására irányul, a leghelyesebb stratégia. Erre lett volna szükség a kezdetektől – tette hozzá.
Egy másik opció
Joseph Biden demokrata szenátor, külügyi bizottsági elnök a CBS televízióban viszont úgy nyilatkozott: a jelenlegi stratégia hibás, ehelyett teret, lélegzetet kellene adni a szunnita, síita és kurd népcsoportoknak, szét kellene őket választani, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az Egyesült Államok annak idején Boszniában eljárt.
A demokrata többségű kongresszus és a Fehér Ház közötti vita központi kérdése a csapatkivonás, illetve annak menetrendje. Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó a hét végén kijelentette: egy idő előtti kivonás esetén az iraki erők nem lennének képesek átvenni az ellenőrzést, és az ország a terroristák menedékévé válna.
A CNN felmérése szerint az amerikaiaknak ma már csak 35 százaléka van meggyőződve arról, hogy helyes volt az iraki háború elindítása. A háború kezdetén, 2003 tavaszán még 83 százalék nyilatkozott így. Ma az amerikaiak 30 százaléka büszke a háborúra; négy éve még 65 százaléka érezte ezt.
