Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának igazgatója, miután találkozott Boris Tadic államfővel és Vojislav Kostunica miniszterelnökkel elmondta: a Simon Wiesenthal Központ Az utolsó esély elnevezésű akciója keretében el akarja érni, hogy bíróság elé állítsanak több száz, szabadon élő, náci háborús bűnnel gyanúsított embert. A szerb vezetéstől a Magyarországon élő, 93 éves Képíró Sándor és két horvát személy – Milivoj Asner és Ivo Rojnica – elleni nyomozáshoz várnak segítséget, főleg a II. világháborús balkáni népirtásnak emléket állító belgrádi múzeum anyagaiból. Asner és Rojnica a gyanú szerint részt vett azokban az atrocitásokban, amelyeket a II. világháborús horvát bábállam idején, több ezer zsidó, cigány és szerb ellen követtek el. Asner Ausztriában él, és az ottani hatóságok szerint hajlott kora miatt már nem állítható bíróság elé, Rojnica pedig feltehetően Argentínában.
Zuroff szeptemberben jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Mint mondta, Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert – főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat – gyilkolt meg.
Az igazgató szerint két per is indult Képíró ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt, 1996-tól Budapesten. Zuroff felszólította a szerb kormányt, hogy siettesse a szóban forgó gyanúsítottak Belgrádnak történő kiadását, hogy ott bíróság elé lehessen állítani őket.
A budapesti Fővárosi Bíróság március 1-jén végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró ellen 1944-ben hozott ítéletet. Képíró hangsúlyozza: senkit nem gyilkolt meg, nem is tudott az újvidéki kivégzésekről. A Fővárosi Bíróság döntését igazságosnak nevezte.
Zuroff “erkölcsileg igazságtalannak és jogi szempontból hibásnak” minősítette a Fővárosi Bíróság határozatát, s fellebbezést sürgetett ellene.
Az MTI-nek korábban nyilatkozó történészek megalapozatlannak nevezték Zuroff Képíró elleni vádjait. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró részt vett volna az újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os népbírósági határozatról sem tudnak, amelyre a központ hivatkozik.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség március 13-án polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt nyomozást indított Képíró ügyében. A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, a Magyar Televízió információja szerint a délvidéki razziával kapcsolatban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
