A balti államban először rendeztek parlamenti választást azóta, hogy Észtország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A világon először Észtországban most az interneten keresztül is leadhatták voksaikat a választásra jogosult polgárok.
Jobboldali siker
Ansip jobbközép pártja, az Észt Reformpárt a szavazatok 27,7, míg a vele szövetséges politikai erő, az Észt Centrumpárt 26,2 százalékát nyerte el. A két párt így 31, illetve 29 helyet szerzett az egykamarás, 101 tagú észt parlamentben. A jobboldali-nacionalista ellenzéki pártok, a Pro Patria és a Res Publica a voksok 17,8 százalékát (19 mandátum) gyűjtötték be. A szociáldemokraták 10,6 százalékos (10 mandátum), az Észt Népi Unió pedig 7,2 százalékos (6 hely) eredményt könyvelhetnek el a szavazatok részleges feldolgozottsága alapján.
Ezeken a pártokon kívül még a zöldek jutottak be a parlamentbe, tekintve, hogy a környezetvédők a szavazók 7,2 százalékának a bizalmát nyerték el, s így az 5 százalékos bejutási küszöböt túllépve először küldhetnek képviselőket az észt törvényhozásba, szám szerint hatot. A részvételi arány 61 százalékos volt, amely magasabb a 2003-ban tartott legutóbbi törvényhozási választások 58,2 százalékos arányánál.
Az észtországi lakosság mintegy 20 százalékának nincs választójoga, mert nem állampolgárai az egykor a Szovjetunióhoz tartozott balti országnak. Ez a réteg főként az Észtországban maradt oroszajkú személyekből tevődik össze.
Az interneten is szavazhattak
Toomas Hendrik Ilves államfő azt ígérte, hogy a győztes párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással. Jóllehet ez egyelőre nem történt meg, mert nem ismert még a szavazás hivatalos végeredménye, nyilatkozatok szintjén már megkezdődött a szóba jöhető koalíciós partnerek keresése. Andris Ansip kormányfő szerint pártjának programja közelebb áll az ellenzéki nacionalista Pro Patria és Res Publica párt programjához, mint a koalíciós partner elképzeléseihez. “Jelen pillanatban nem találok egyetlen olyan pártvezetőt, aki elutasítja az együttműködést más párttal, és én is így vagyok vele” – hangoztatta Ansip.
A miniszterelnök vezette Észt Reformpárt és a vele szövetséges Észt Centrumpárt között továbbra is megmaradtak az ellentétek a gazdaságpolitika terén, kiváltképpen a közszféra béremeléseit illetően. Miközben Ansip adócsökkentést javasol, Edgar Savisaar, a Centrumpárt elnöke magasabb fizetéseket és magasabb nyugdíjakat ígért a polgároknak. Ansiphoz hasonlóan Savisaar is nyitott a tárgyalásokra minden párttal, de megfigyelők szerint nyomás fog rá nehezedni, hogy keressen szövetséget másokkal.
A robusztus gazdasági növekedés – tavaly 11,5 százalékos volt a GDP-növekmény – ellenére Észtország továbbra is az Európai Unió legszegényebb országa marad. Szakértők a gazdaság túlfűtöttségétől tartanak, de Ansip azt mondja, hogy nem kívánja lefékezni a gazdaságot az euró mindenáron való bevezetése érdekében, és folytatni fogja a növekedésbarát piaci intézkedéseket. A magas infláció – januárban 5,1 százalékot mértek – miatt Észtország kénytelen elhalasztani az eurózónához történő csatlakozást, amit eredetileg az idei évre terveztek. Ansip most azt mondja, hogy az euró bevezetésének reális időpontja a 2010-es esztendő.
