A vártnál kisebb többséggel – 382 igen, 256 nem szavazattal, 74 tartózkodással – elfogadott jelentés több helyütt a korábbi szövegváltozatokhoz képest kevésbé szigorú megfogalmazásokat alkalmaz, és továbbra sem tartalmaz semmilyen bizonyítékot arra, hogy a CIA európai uniós országok közreműködésével titkos börtönöket működtetett volna. Titkos őrizetbe vételekre és repülésekre ugyanakkor a szöveg egyértelmű utalásokat tesz. Több ponton bírálja a jelentés az Egyesült Államok hozzáállását is.
Hazánk is levonhatja a tanulságot
Magyarországot a jelentés kapcsán semmilyen gyanú nem érte. A nyilatkozó képviselők ugyanakkor úgy ítélték meg, Magyarországnak is le kell vonnia azt a tanulságot, hogy az emberi jogokat sértő eszközök még olyan rendkívüli esetekben sem vehetők igénybe, mint a terrorellenes küzdelem.
A plenáris vitában felszólaló magyar képviselő, Hegyi Gyula (MSZP) úgy értékelte, “Magyarország büszke lehet arra, hogy nem keveredett bele a CIA illegális európai akcióiba”. A bizottság egyik tagja, Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) a szöveget úgy kommentálta, hogy annak üzenete fontos az emberi jogok tiszteletben tartásának szempontjából.
Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint pozitívum, hogy a jelentés felhívja a figyelmet az alapjogok tiszteletben tartására, ugyanakkor a bizottság nem tudta alapvetően igazolni azt a kiinduló feltételezést, hogy a CIA Európában titkos börtönöket tartott volna fenn, illetve európai területen embertelen bánásmódban részesített volna embereket. Kósáné Kovács Magda (MSZP) írásos hozzászólásában leszögezte: a bizottság tevékenységének legfőképpen morális haszna volt, “bebizonyosodott ugyanis, hogy vannak morális követelmények, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni”.
Maradt a bírálat
A számos módosító indítvány és a hosszas szavazás ellenére a szövegben az Egyesült Államokat élesen bíráló megállapítások maradtak, például az, hogy az Európai Parlament elítéli, hogy Washington a rendkívüli őrizetbe vételeket terrorellenes eszközként használja. Több EU-tagországot – köztük Nagy-Britanniát, Németországot, Lengyelországot és Romániát – név szerint elmarasztal a jelentés, mert hivatalosan nem vettek tudomást a területükön folytatott illegális tevékenységről, míg szinte minden tagállamra vonatkoztatható az a szemrehányás, hogy hatóságaik nem mutattak kellő együttműködési készséget az EP-bizottsággal. Utóbbiért kritizálta az Európai Parlament az uniós intézményeket is, különösen azok terrorellenes fellépésért felelős illetékeseit.
Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi felelőse ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentést a tagországok kormányai részéről vizsgálatoknak kell követniük ott, ahol ilyen még nem zajlik. Hozzátette, hogy a brüsszeli bizottság is levonja a következtetéseket a dokumentumból, és megteszi a szükségesnek látott jogalkotási lépéseket.
A tagországok kormányait képviselő tanács nevében nyilatkozó Günter Gloser német államtitkár a vitában felszólalva a szöveg enyhítésére kérte a képviselőket a kormányokkal szembeni bírálatokat illetően, ez azonban csak részben teljesült. A képviselők egy részének megítélése szerint az EP-jelentés jól egészíti ki az Európa Tanácsban tavaly készült dokumentumot, amely ugyancsak számos bíráló megállapítást tett a CIA illegális európai tevékenységével kapcsolatban.
