A közel-keleti válság tartós megoldása akkor lehetséges, ha Irán a modernizálódás útjára lép, beilleszkedik a nemzetközi közösség rendjébe és a békés együttélést vállalni képes iszlámot képviseli – írta
A máig jelentős befolyású, az amerikai sajtóban aktív véleményformálóként jelen levő volt amerikai külügyminiszter szerint a libanoni és gázai háborúskodás némileg elvonja a figyelmet a közel-keleti válság gyökeréről, Iránról.
A szakértő reményei szerint a közel-keleti viszály fordulópontot jelenthet Teherán magatartásában, mert felismerheti, hogy a válságnak nem kívánt következményei lehetnek. Kissinger leszögezi: Irán kettős kihívást jelent. A modernizmus iránti törekvésében atomfegyver megszerzésére törekszik, mert számára ez a modern állam hatalmi jelképe. Ugyanakkor ez a törekvés olyan izzó vallási szélsőségesség formáját ölti, amely a muszlim Közel-Keletet évszázadokon át akadályozta a modernizálódásban. Teherán csak úgy képes feloldani ezt az ellentétet, ha a békés együttélést elfogadó iszlámot fogja képviselni.
Az amerikai diplomácia volt vezetője szerint egy modern, erős és békés Irán a stabilitás és a haladás bástyájává válhatna a térségben. Ehhez azonban a teheráni vezetésnek el kell döntenie: egy ügyet vagy egy nemzetet képvisel, szent küzdelmet folytat-e, vagy a nemzetközi együttműködést választja. Irán láthatóan nem hozott még döntést ebben a kérdésben, vagy rossz döntést hozott a nemzetközi stabilitás szempontjából. A libanoni válság viszont remélhetőleg a realizmus hangjaival erősíti Teherán nézeteit.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadott határozatában Augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére, ellenkező esetben a perzsa államnak büntető intézkedésekkel kell szembenéznie.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
