A világszervezet öt szakértőjének vizsgálatait összegző dokumentum felszólítja az amerikai kormányt: zárja be a guantánamói fogolytábort, és szüntesse be az őrizetesek kínzását, a velük való kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot. A jelentés szerint egyes foglyok már több mint négy éve vannak a börtönben -írja a BBC.
Kevés esély a bezárásra
Az ENSZ emberjogi főképviselője, Louise Arbour elismerte, hogy a jelentés közzétételétől függetlenül kevés esélyt lát arra, hogy bezárják a guántanamói tábort Kubában. Kétlem, hogy az amerikai jogrendszer vissza tudná fordítani az okozott károkat, tekintettel arra, hogy egyes foglyok már hosszú évek óta a fogolytáborban sínylődnek – nyilatkozta Londonban, a jelentés közzététele előtt.
A jelentés a rabok státuszának rendezésén kívül azt is követeli, hogy helyezzék vád alá azokat az amerikai hivatalnokokat, akiknek közük lehetett a kínzáshoz. Louise Arbour az állítólagos titkos CIA fogolytáborokról is beszélt, és a rabok országok közti átadásának nemzetközi gyakorlatáról, mely jogellenes.
Emberjogi visszaélések
Arbour kritikával illette Nagy-Britanniát és más országokat, akik olyan megállapodásokra törekedtek, melyek lehetővé tették volna számukra a radikális muszlim papok és más iszlám szélsőségesek deportálását olyan országokba, ahol nem megfelelő az emberi jogok érvényesítése.
Nem ez az első alkalom, hogy Arbour támadta a terrorizmus ellen meghirdetett háború ilyen egyezmények útján való megtámogatását. A múltban a Bush adminisztráció azonban keményen visszavágott, és azzal vádolta Arbourt, hogy csupán sajtóinformációkra támaszkodik és megfeledkezik a világ más tájain tapasztalható súlyos emberjogi visszaélésekről.
Visszautasították a meghívást
Az Egyesült Államok genfi ENSZ-nagykövete méltatlankodva fogadta a jelentést. Kevin Moley szerint ugyanis annak szerzői nemigen vették figyelembe Washington bizonyítékait, ráadásul visszautasították a Guantánamóra szóló meghívást.
Igaz, a fogolytábor megtekintése alkalmával az ENSZ képviselői nem kaptak volna lehetőséget arra, hogy beszélgessenek az őrizetesekkel; emiatt utasították vissza a meghívást.
“Különösen szerencsétlen dolog, hogy a jelentéstevők nem éltek a látogatás lehetőségével, így beszámolójuk nem tükrözi a közvetlen, személyes benyomásokat, amelyeket egy látogatás alkalmával szerezhettek volna” – olvasható Moley reagálásában, amelyet az ENSZ a jelentés végéhez csatoltan tett közzé.
A jelentéstevők megállapításainak alapját egykori guantánamói őrizetesekkel készült beszélgetések, sajtóbeszámolók, nyilvános dokumentumok, ügyvédi jelentések és az amerikai kormány által kitöltött kérdőív képezi.
