Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
Közélet

A magyar jelentést író ENSZ-raportőr szerint hosszú távon fog fájni, amit a magyar kormány csinál

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 15. 21:08

Korábban a témában:

Hétfő reggel az ENSZ tőle szokatlanul erőteljes közleményben szólította fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a civiltörvényként ismert tervezetet, ami a külföldről is finanszírozott nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) szorítaná meg. Gyorsan vegyük át, miről szól a törvény:

  • Minden olyan civil szervezet, amely 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, felkerülne egy listára.
  • A listáról három olyan adóév után lehetne lekerülni, amelyben a szervezet nem kapott külföldről támogatást.
  • A lista kereshető lenne, és a rajta szereplő szervezetek minden megjelenésénél el kellene mondani hogy külföldről finanszírozott szervezetről van szó.

A törvény célja a Fidesz szerint az, hogy átláthatóvá tegye a civil szervezetek gazdálkodását. A valóságban egész más cél lehet a törvény mögött, mert a civil szervezetek gazdálkodása – ha betartják a jelenlegi törvényeket – teljesen átlátható.

Azokat támadják, akik őket támadják

A kormány a legjobban azokat a szervezeteket támadja, amelyek kifejezetten kritikusak voltak a tevékenységével kapcsolatban, mint például a TASZ, az Amnesty International, a Transparency International, vagy épp a gödi TOPhÁZ-ban történt kegyetlenségeket nyilvánosságra hozó MDAC. De egyébként rengeteg ilyen szervezet van, a céljuk pedig az lenne, hogy civil kontrollt gyakoroljanak a hatalom felett, ha az visszaél az erejével.

Az ENSZ közleménye várható volt. Nem konkrétan az ENSZ-től, de valahonnan mindenképp. Korábban már írtuk, hogy a kormány legutóbbi lépései közül messze nem a CEU ellehetetlenítése lesz majd a legproblémásabb.

A jelentést három szakértő jegyezte, a raportőrrel, David Kaye-jel az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének segítségével tudtunk telefonon beszélni. Kaye szerint a civil szférában pár éve érezni már, hogy a magyar kormány el szeretné lehetetleníteni a szereplőket. Szerinte ezzel leginkább az a baj, hogy olyan embereket stigmatizál, akik egyébként segíteni szeretnének, és akadályozza őket abban, hogy a munkájukat végezzék.

Mintha sok pénz lenne

A raportőr szerint a magyar kormány úgy csinál, mintha ebben a szektorban sok pénz lenne, pedig ez nem így van. A problémákat egyébként pár pontban foglalta össze:

  • A terveet ellehetetleníti a civileket a munkájuk végzésében.
  • Valójában a civil szféra nagyon kis rétegét szabályozza, nem tartoznak bele például a kormányzati szervezetek, vagy a magyar államtól támogatást kapó szervezetek. Nem tartoznak bele az egyházak sem, ezeket a tervezet nem szabályozná.
  • Túl erős a büntetés, ami a törvény megsértéséért jár. Ha a szervezetek nem vallják be, hogy külföldről kapnak támogatást, megszüntethetik őket. Ez túl durva büntetés.
  • Nem volt semmilyen egyeztetés a szektor szereplőivel.

Kaye szerint ráadásul a törvény felesleges is, mert a jelenlegi törvények tökéletesen ellátják a feladatát.

A civil szervezetek szektora most is átlátható, megvannak azok az eszközök, amivel ellenőrizni lehet őket.

A kormány egyébként sokszor hivatkozik arra, hogy a civiltörvényt amerikai mintára alkotta meg. Amerikával tényleg létezik egy FARA nevű törvény, amely a külföldi ügynökök működését szabályozza, de ez teljesen más, mint a magyar törvény. A magyart inkább izraeli és orosz mintára alkották meg, ezekben az országokban pedig az ellenzéki civil szervezetek ellehetlenítése a törvény célja. Ezt eddig én mondtam, nem Kaye.

Ő pedig azt mondja, azért nem egyezik meg a magyar és az amerikai törvény, mert a magyar egy csoportot szabályoz – azokat, akik külföldről kapnak támogatást -, az amerikai pedig egy cselekedetet – azokat, akiket külföldről irányítanak. Szerinte a magyar kormány azért hivatkozik az amerikai törvényre, hogy ezzel igazolja, rendben van a magyar tervezet. Pedig ez nem igaz.

Hivatkozások

A magyar kormány még nem válaszolt az ENSZ jelentésére, és Kaye szerint ez leghamarabb egy hónap múlva történhet meg. Egyébként a jelentés előtt sem vették fel a kapcsolatot a kormánnyal, bár korábban más ügyek miatt már egyeztettek.

Kaye azt mondta – a Magyar Idők munkatársának kérdésére -, hogy nem érdemes azzal igazolni a magyar törvényt, hogy Macedóniában és Ukrajnában is hoztak hasonlókat. Már csak azért sem, mert a régióban folyamatosan szűkül a civilek mozgástere, ezért ez nem feltétlenül a kormány állításait igazolná.

És a legfontosabb kérdés: mi lesz ezután?

Semmi. Illetve egyelőre semmi.

A magyar kormányt az EU is felkérte, hogy változtasson a civil törvényen, akkor sem tette meg. Az ENSZ is felkérte, és lehet, hogy most sem fogja. Az ENSZ-nek nincs olyan jogköre, amivel a magyar kormányt rá tudnák kényszeríteni bármire. Az EU-nak elvileg van, és Kaye szerint érdemes lesz megnézni azt is, hogy a törvény elfogadása után mi történik majd az Európai Bíróságon. Ott ugyanis simán elkaszáhatják ezt a törvényt.

De ilyenkor felvetődik a kérdés, pontosan milyen erővel is tud hatni Magyarországra az EU, az Egyesült Államok, vagy éppen az ENSZ. Olyannal, ami hirtelen fáj, nem tudnak. Az, amit a magyar kormány csinál, Kaye igazán csak hosszú távon fog fájni, mert ha most szembeköpik az ENSZ kérését, a későbbiekben minden egyes tárgyaláson rosszabb helyzetből indulhatnak majd.

Kaye szerint, ha elfogadják a törvényt, az üzenet lesz. És nem az ENSZ-nek, vagy az EU-nek szóló üzenet, hanem a demokráciának.

Ezzel azt üzeni a magyar kormány, hogy nem foglalkoznak a demokrácia visszaszorulásával.

És ha egyetlen jó dolgot kellene mondani a civiltörvényről? Kaye elég nehezen talált pozitív indokokat, de végül megállapodott annál, hogy legalább törvényesen, a parlamenten keresztül fogadják el.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.