Győr, 2016. június 19.
Jelenet a Győri Balett Belső hangok című új darabjának főpróbáján a Győri Nemzeti Színházban 2016. június 19-én. A darabot Velekei László koreográfus rendezésében a XII. Magyar Táncfesztivál nyitógáláján mutatják be 2016. június 20-án Győrben.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Közélet

Jó lábbal, jó helyen 25 év után is jár a nyugdíj

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 11. 29. 12:01

Áll a bál, miután a kormány táncművészetivé alakítaná át a balettművészeti életjáradékot.

A fideszes módosítás után már nemcsak a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, hanem az Állami Népi Együttesnél, a Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél legalább 25 éven át magántáncosi vagy tánckari tevékenységet folytató művészek is kaphatnának életjáradékot. Az életjáradék kiterjesztését a néptáncosokra a Magyar Táncművészek Szövetsége kezdeményezte.

Balog miniszter beleállt

A táncosok fizikai megterhelése a sportolókéhoz hasonló, ezért Balog Zoltán miniszter a minap indokoltnak nevezte, hogy bizonyos kor után életjáradékot kapjanak. A kormány számításai szerint évente legfeljebb négy embert érinthet a módosítás, amit az ellenzék is támogatott, bár jelezte, lenne még néhány olyan szakma (szobrászok, tűzoltók, mentők) amely megérdemelné a kedvezményt.

A Magyar Koreográfusok Társaságának (MKT) elnöksége üdvözölte a szabályozás korrekcióját, de elfogadhatatlannak nevezte a törvénymódosítás előkészítését, tartalmát.

Kilóg a lóláb

A táncszövetség negyven tagjából 27 szervezet érintett lenne, de közülük – a törvénymódosítás után – csak nyolc kapja meg a táncos életjáradékhoz való jogot januártól. Kizárja a hivatásosok köréből a miskolci, az egri, a kecskeméti, a soproni tánctagozatokat és a független, kortárs táncművészet egészét.

Így a javaslat úgy bővíti a kedvezményezettek körét, hogy megerősíti a törvény diszkriminatív szemléletét, amely a teljes magyarországi hivatásos táncszakma 90 százalékát kirekeszti a kedvezményezettek köréből.

A törvénymódosítást kezdeményező Novák Ferenc nem értette a bírálatot. A Magyar Táncművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke az MTI-nek azt mondta, az volt rendkívül igazságtalan, amikor néhány éve a kormány eltörölte a művésznyugdíj intézményét, csak a négy együttes tagjainak hagyta meg a korai életjáradék lehetőségét.

Harcolni a művésznyugdíjért

Akkor a szövetség mindent elkövetett a törvény módosításáért, hiába. A Kossuth-díjas koreográfus szerint tíz közül legfeljebb két táncos jut el a 25 éves karrierig, a néptáncosok között pedig még kisebb az arány, mint a balettművészeknél. Novák Ferenc azt elismerte, hogy jogos a koreográfusok társaságának az a felvetése, hogy a táncművészek szélesebb körére kellene kiterjeszteni a bővítést.

Ugyanakkor szerinte a kortárs táncosok többsége nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként veszi fel a fizetését, így minimális nyugdíjjárulékot fizet. A jogszabályok mostani logikája szerint ezért csak olyan további táncegyüttesek tagjai lennének még jogosultak az életjáradékra, amelyeknél a táncosok alkalmazotti státusban vannak, de a jogosultak körének mostani bővítése bizonyítja, érdemes tovább küzdeni. Ha az MKT ezt vállalja, ő segítene.

Ez így groteszk

Juronics Tamás, az MKT elnöke a színház.hu-nak azt mondta, négy éve még nem volt tagja a társaságnak, de magánemberként, társulatvezetőként (a Szegedi Kortárs Balett) ahol lehetett, már akkor jelezte, a törvény diszkriminatív, noha együttese a kedvezményezettek között volt.

Mivel 2012-ben egyszerre szűnt meg sok más szakma számára a szakmai nyugdíj lehetősége, a táncszakma vezetése eredménynek könyvelte el, hogy a négy társulat, ezáltal a táncszakma mégis bent tartotta lábát az életjáradék kedvezményezetti körében. Azóta a táncos világ pontosan meghatározta, hogy milyen célkitűzései vannak szakmai nyugdíjügyben. Ennek lobbijában jelentős munkát végzett a táncszövetség vezetése. Az eredmény mégsem az.

Szerinte az lett volna a legitim eljárás, ha a megbízott vezetők a demokratikusan elfogadott elveket, célokat közvetítik a döntéshozók felé. Ha olyan távlatokat tűznek ki, amit egységben tudnak képviselni, amely nem rekeszt ki, nem különböztet meg művészeket egy szakmán belül.

Nem mindenhol számít a 25 év

Ő a vállalkozókra is kiterjesztené a kedvezményes életjáradék rendszerét, hiszen sok nemzeti intézmény is így foglalkoztat színészeket, alkotókat.

Ha valaki tisztességgel fizeti a nyugdíjalapot, az ennek megfelelő mértékben ugyanúgy jogosult lehetne a szakmai életjáradékra, mint aki munkaszerződéssel áll munkaviszonyban.

Szerinte a fő gond a szemlélettel van, nem társulatokról kellene, hogy szóljon a törvény, hanem táncművészekről, hiszen az a táncos, aki 10 évet táncol a Pécsi Balettben, 5-öt a miskolciban és 10-et a Győri Balettben az nem kaphat életjáradékot, mert nem táncművészi tevékenység a Miskolcon eltöltött idő.

Ez elég groteszk és szakmaiatlan. Az EU országaiban dolgozó és nyugdíjalapot fizető magyar táncosok sorsa egy újabb kérdés lehetne.

Juronics szerint nem az a cél, hogy így ne módosítsák a törvényt, hiszen majdnem kétszáz aktív művész így is szakmai nyugdíjat kaphat, ami nagyszerű. A cél az, hogy belássák a döntéshozók, mielőbb újabb korrekció kell a diszkriminatív szemlélet megszüntetéséhez. Az is nagyszerű, ha nagy tekintélyű alkotók hatékonyan tudják segíteni a szakmai ügyeket, de csak akkor, ha az a közösség akaratát viszi tovább. Ő azt reméli, ugyanilyen erővel fogják tolni az ügyet addig, míg a teljes célt el nem érjük.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.