Győr, 2016. június 19.
Jelenet a Győri Balett Belső hangok című új darabjának főpróbáján a Győri Nemzeti Színházban 2016. június 19-én. A darabot Velekei László koreográfus rendezésében a XII. Magyar Táncfesztivál nyitógáláján mutatják be 2016. június 20-án Győrben.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Közélet

Jó lábbal, jó helyen 25 év után is jár a nyugdíj

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 11. 29. 12:01

Áll a bál, miután a kormány táncművészetivé alakítaná át a balettművészeti életjáradékot.

A fideszes módosítás után már nemcsak a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, hanem az Állami Népi Együttesnél, a Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél legalább 25 éven át magántáncosi vagy tánckari tevékenységet folytató művészek is kaphatnának életjáradékot. Az életjáradék kiterjesztését a néptáncosokra a Magyar Táncművészek Szövetsége kezdeményezte.

Balog miniszter beleállt

A táncosok fizikai megterhelése a sportolókéhoz hasonló, ezért Balog Zoltán miniszter a minap indokoltnak nevezte, hogy bizonyos kor után életjáradékot kapjanak. A kormány számításai szerint évente legfeljebb négy embert érinthet a módosítás, amit az ellenzék is támogatott, bár jelezte, lenne még néhány olyan szakma (szobrászok, tűzoltók, mentők) amely megérdemelné a kedvezményt.

A Magyar Koreográfusok Társaságának (MKT) elnöksége üdvözölte a szabályozás korrekcióját, de elfogadhatatlannak nevezte a törvénymódosítás előkészítését, tartalmát.

Kilóg a lóláb

A táncszövetség negyven tagjából 27 szervezet érintett lenne, de közülük – a törvénymódosítás után – csak nyolc kapja meg a táncos életjáradékhoz való jogot januártól. Kizárja a hivatásosok köréből a miskolci, az egri, a kecskeméti, a soproni tánctagozatokat és a független, kortárs táncművészet egészét.

Így a javaslat úgy bővíti a kedvezményezettek körét, hogy megerősíti a törvény diszkriminatív szemléletét, amely a teljes magyarországi hivatásos táncszakma 90 százalékát kirekeszti a kedvezményezettek köréből.

A törvénymódosítást kezdeményező Novák Ferenc nem értette a bírálatot. A Magyar Táncművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke az MTI-nek azt mondta, az volt rendkívül igazságtalan, amikor néhány éve a kormány eltörölte a művésznyugdíj intézményét, csak a négy együttes tagjainak hagyta meg a korai életjáradék lehetőségét.

Harcolni a művésznyugdíjért

Akkor a szövetség mindent elkövetett a törvény módosításáért, hiába. A Kossuth-díjas koreográfus szerint tíz közül legfeljebb két táncos jut el a 25 éves karrierig, a néptáncosok között pedig még kisebb az arány, mint a balettművészeknél. Novák Ferenc azt elismerte, hogy jogos a koreográfusok társaságának az a felvetése, hogy a táncművészek szélesebb körére kellene kiterjeszteni a bővítést.

Ugyanakkor szerinte a kortárs táncosok többsége nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként veszi fel a fizetését, így minimális nyugdíjjárulékot fizet. A jogszabályok mostani logikája szerint ezért csak olyan további táncegyüttesek tagjai lennének még jogosultak az életjáradékra, amelyeknél a táncosok alkalmazotti státusban vannak, de a jogosultak körének mostani bővítése bizonyítja, érdemes tovább küzdeni. Ha az MKT ezt vállalja, ő segítene.

Ez így groteszk

Juronics Tamás, az MKT elnöke a színház.hu-nak azt mondta, négy éve még nem volt tagja a társaságnak, de magánemberként, társulatvezetőként (a Szegedi Kortárs Balett) ahol lehetett, már akkor jelezte, a törvény diszkriminatív, noha együttese a kedvezményezettek között volt.

Mivel 2012-ben egyszerre szűnt meg sok más szakma számára a szakmai nyugdíj lehetősége, a táncszakma vezetése eredménynek könyvelte el, hogy a négy társulat, ezáltal a táncszakma mégis bent tartotta lábát az életjáradék kedvezményezetti körében. Azóta a táncos világ pontosan meghatározta, hogy milyen célkitűzései vannak szakmai nyugdíjügyben. Ennek lobbijában jelentős munkát végzett a táncszövetség vezetése. Az eredmény mégsem az.

Szerinte az lett volna a legitim eljárás, ha a megbízott vezetők a demokratikusan elfogadott elveket, célokat közvetítik a döntéshozók felé. Ha olyan távlatokat tűznek ki, amit egységben tudnak képviselni, amely nem rekeszt ki, nem különböztet meg művészeket egy szakmán belül.

Nem mindenhol számít a 25 év

Ő a vállalkozókra is kiterjesztené a kedvezményes életjáradék rendszerét, hiszen sok nemzeti intézmény is így foglalkoztat színészeket, alkotókat.

Ha valaki tisztességgel fizeti a nyugdíjalapot, az ennek megfelelő mértékben ugyanúgy jogosult lehetne a szakmai életjáradékra, mint aki munkaszerződéssel áll munkaviszonyban.

Szerinte a fő gond a szemlélettel van, nem társulatokról kellene, hogy szóljon a törvény, hanem táncművészekről, hiszen az a táncos, aki 10 évet táncol a Pécsi Balettben, 5-öt a miskolciban és 10-et a Győri Balettben az nem kaphat életjáradékot, mert nem táncművészi tevékenység a Miskolcon eltöltött idő.

Ez elég groteszk és szakmaiatlan. Az EU országaiban dolgozó és nyugdíjalapot fizető magyar táncosok sorsa egy újabb kérdés lehetne.

Juronics szerint nem az a cél, hogy így ne módosítsák a törvényt, hiszen majdnem kétszáz aktív művész így is szakmai nyugdíjat kaphat, ami nagyszerű. A cél az, hogy belássák a döntéshozók, mielőbb újabb korrekció kell a diszkriminatív szemlélet megszüntetéséhez. Az is nagyszerű, ha nagy tekintélyű alkotók hatékonyan tudják segíteni a szakmai ügyeket, de csak akkor, ha az a közösség akaratát viszi tovább. Ő azt reméli, ugyanilyen erővel fogják tolni az ügyet addig, míg a teljes célt el nem érjük.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.