A MÁV Zrt. november 5-én közölte, hogy megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., a vegyesvállalatot a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok – China Railway International Corporation és a China Railway International – alapították 85 százalékos kínai és 15 százalékos magyar részvételi aránnyal.
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015. november 24-én, Szucsouban kötött egyezményt. A projekt célja a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés biztosítása, csökkentve a két főváros közötti személy- és áruszállítási menetidőt. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 kilométer hosszban.
Az EU-t felpaprikázta az 550 milliárdos üzlet
Korábban a Magyar Nemzet arról írt, hogy az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt hozzálátott a kötelezettségszegési eljárás előkészítéséhez a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben. A brüsszeli korrupciógyanúra a tendereztetés hiánya ad okot, illetve az, hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban.
Az EU májusban elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a felek tárgyalások alapján próbálják tisztázni a felmerült kérdéseket, és ha ez nem sikerül, elindítják a tényleges kötelezettségszegési eljárást.
A 444.hu cikke szerint pedig Seszták Miklós salátatörvényt terjesztett a parlament elé „a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel, amely szerint például „a közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok” 30 évre titkosíthatóak lesznek.
