Donald Trump megválasztásának másnapján egészen csapkodós útkeresésbe kezdett a nyugati világnak az a fele, amelyik nem látta Trumpot jönni (mondjuk engem is beleértve). Ez az egész útkeresés nem lesz szép folyamat, az már most látszik, hogy nem csak a közvéleménykutatók, de a sajtó is csak másban hajlandó keresni a hibát, saját magában a legkevésbé.
Eszerint Donald Trumpot
- a rasszistáknak
- a sajtónak (mintha lenne A sajtó)
- a liberálisoknak
- a rejtőzködő, sunyi fehéreknek
- a középosztálynak
- Hillary Clintonnak
- a CNN-nek
- vagy bárki másnak köszönhetjük.
Külön érdemes megnézni azokat a cikkeket, amelyek azzal foglalkoznak, hogy amúgy nyugi, az elnök hatalma nagyon korlátozott, nem fog tudni mindent megcsinálni, és különben is, nem is számít annyira, ki az elnök, majd a republikánus kongresszus ellensúlyt tart neki (lol). Ezek a cikkek nyilván nem születtek volna meg, ha Hillary Clinton nyeri a választást.
A helyzet viszont, úgy néz ki, egyszerre egyszerűbb és bonyolultabb. A David Wong álnéven író Jason Pargin pont ezzel foglalkozott a legújabb cikkében, aminek az a címe, hogy
Pargin jó ideje az egyik legokosabb popkultúrával foglalkozó publicista, és iszonyatosan jó regényeket is ír, ahol úgy játszik a szórakoztató irodalom sematikus narratíváival, hogy öröm a következő oldalt nézni. Most viszont konkrétan leírta AZ IGAZSÁGOT Trump győzelméről.
A cikkhez levelkettes tudás kell, mert angolul van, és én sajnos nem hiszek abban, hogy összefüggő eszmefuttatásokat le lehet részleteiben fordítani, de azért megpróbálom összefoglalni. Mindenesetre itt van hozzá egy beszélgetés a szerző és a Cracked főszerkesztője között. Előbbi magyaráz, utóbbi kiábrándult clintonista.
Pargin szerint a liberális buborékban egyszerűen nem vettük észre azt, hogy van egy hatalmas réteg, amelyet az előző Clinton-éra óta sújt az a gyönyörű kurvaélet, és az előző választáson elég jó arányban szavaztak Barack Obamára. Pont azért, mert Obama kívülállónak tűnt. Most pedig Trump maradt az egyetlen kívülálló, akire a korábban inaktív, dolgozó, mégis szegénységben élő fehér réteg szavazni tudott. Pargin szerint pedig ez döntötte el a választás nagy részét. Ja, igen, és megint város-vidék ellentét van, úgy néz ki, ez lesz az új évezred egyik legfontosabb háborúja.
