A member of the Iraqi forces holds a position at the al-Shura area, south of Mosul, on October 24, 2016, during an operation to retake the main hub city from the Islamic State (IS) group jihadists.
Iraqi forces advancing on Mosul faced stiff resistance from the Islamic State group despite the US-led coalition unleashing an unprecedented wave of air strikes to support the week-old offensive.
 / AFP PHOTO / AHMAD AL-RUBAYE
Közélet

Hiába tiporjuk földbe az Iszlám Államot, újra fel fogja emelni a fejét

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 10. 25. 17:53

Félelmeink láncát kötötte nyakunkba a lefejezős videókkal az Iszlám Állam, tervük pedig bevált. A hideg fejjel végiggondolt, titkosszolgálati alapokra épített szervezet bukni fog, de mérgező örökségét már nem lehet kiirtani, újra és úja szembe kell néznünk vele.

Naponta olvasunk az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pokoli tevékenységéről, a lefejezett, keresztre feszített vagy éppen élve felgyújtott foglyokról, kifüstölésükről vagy éppen térnyerésükről, mégis csak keveset tudunk a csoport alakulásáról, motivációikról és valós szerepükről Szíriában. Egyáltalán arról, hogy kik ők, honnan jöttek és minek is kell tekinteni őket.

Nem csoda, hogy számos civil érdeklődő sereglett el hétfő este a Honvéd Kulturális Központba, ahol a Biztonságpolitikai előadások keretében ezúttal Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő tisztázta a terrorszervezettel kapcsolatos bizonytalanságokat.

Az első félrevezető információ a csoporttal kapcsolatban a neve. A terrorszervezet névválasztása hihetetlenül erős, végiggondolt és hatékony propaganda-gépezetük része, amely napról napra arra törekszik, hogy a valóságosnál erősebbnek mutassa magát.

Az Iszlám Állam ugyanis nem állam, az államiság néhány kellékével és névhasználatával a daesh nem több egy professzionálisan szervezett, hatalomra törő alvilági szövetségnél. 

Mitől állam az állam?

Az 1933-as montevideói egyezményben rögzítették, mikor beszélhetünk államiságról. Három kritérium együttes fennállása szükséges, ezek a meghatározott terület, az állandó lakosság és olyan kormányzat, amely bír a külföldi kormányokkal való kapcsolattartás képességével. A nemzetközi jog nem mérlegeli, hogy az adott államban éppen diktatúra van-e. A gyakorlat azonban nem tökéletes – mondta Lattmann Tamás Koszovó példáját említve. A Nemzetközi Bíróság Koszovó függetlenségének kikiáltásáról nem adott ki véleményt, így az precedenst teremtett és Oroszország lépten-nyomon erre hivatkozik, például a Krím-félsziget esetében is.

 

Tálas Péter szerint az Iszlám Állam élősködőként viselkedik az elfoglalt területeken, már csak emiatt sem lehet valódi államnak nevezni.

Az Iszlám Állam azért különleges, mert azokhoz a terrorcsoportokhoz tartozik, amelyek bizonyos területek fölött hatalmat gyakorolnak. Nem ők az elsők a sorban: a szomáliai al-Shabaab vagy a Nigériában alapított Boko Haram (amely azóta már hűséget fogadott az Iszlám Államnak) szintén területeket foglaltak el, az európai közvéleményhez leginkább mégis az Iszlám Állam rémtettei jutnak el – mondta el Tálas Péter.

Ennek oka nyilvánvalóan a már említett propagandatevékenységük, illetve az egyre bonyolultabb és az egyre több nemzetet és azok geopolitikai érdekeit érintő szíriai konfliktus, valamint azok az európai terrorcselekmények, amelyeket a szervezet magára vállalt.

Tartúsz, 2016. május 23.
A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott kép egy autóba rejtett pokolgépes merénylet helyszínéről az északnyugat-szíriai Tartúszban 2016. május 23-án. Ezen a napon az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet összesen hét gépjárműbe rejtett pokolgépet hozott működésbe közel azonos időben a Földközi-tenger partja menti városokban. Tartúszban legalább 48, míg a mintegy hatvan kilométerre északra fekvő Dzsablában 53 ember vesztette életét a robbantásokban. (MTI/EPA/SANA)
Tartúsz, 2016. május 23.
A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott kép egy autóba rejtett pokolgépes merénylet helyszínéről az északnyugat-szíriai Tartúszban 2016. május 23-án. Ezen a napon az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet összesen hét gépjárműbe rejtett pokolgépet hozott működésbe közel azonos időben a Földközi-tenger partja menti városokban. Tartúszban legalább 48, míg a mintegy hatvan kilométerre északra fekvő Dzsablában 53 ember vesztette életét a robbantásokban. (MTI/EPA/SANA)

Érdekházasság, titkosszolgálati eszközök, szovjet felépítés

A Iszlám Állam már csak azért is titokzatos – és emiatt még félelmetesebb -, mert bár sok vezetőjüket likvidálták, eddig egyetlen olyan magas rangú funkcionáriusukat sem sikerült élve elfogni, aki elmondhatta volna, hogy pontosan hogyan működik a szervezet. Sokan egy 2014-ben, véletlenül lelőtt, egykor Szaddam légi erejének titkosszolgálati tisztjeként kiképzett Haji Bakrt tekintik az Iszlám Állam szellemi atyjának és fő stratégájának. A Spiegel 2015-ben egy 31 oldalas dokumentumban mutatta be a terrorszervezet felépítését Bakr tervei alapján.

Tálas szavai szerint a daesh titkosszolgálati elvek szerint létrehozott szervezet, amely a hatalomcentralizálás tekintetében a bolsevik pártokra jellemzően épül fel. Kilenc különböző bizottságuk van, amelyek szerepét, a vezetők kiválasztási metódusát Bakr pontosan leírta, megtervezte. Elgondolása szerint az okos, fogékony embereket emírnek vagy valamilyen vezetőnek kell kinevezni, és a feltétlen lojalitásért hatalmat kell adni, de a rendszer úgy van kitalálva, hogy mindenki ellenőriz mindenkit, teljhatalma még a magát jelenlegi kalifának nevező Abu Bakr al-Bagdadinak sincsen.

Bakr és társai 2012 körül alapították meg a szervezetet egy iszlám tanítóház létrehozásával. Később több nagyvárosban is létrehoztak ilyen tanító- és szellemi központokat, ám nem a hitéletet, hanem az információszerzést helyezték a középpontba.

Felmérték, hogy az adott területen melyek a legbefolyásosabb családok, listákat készítettek róluk. Titkosszolgálati módszerekkel megtudták, hogy honnan van bevételük, milyen érdekeltségeik vannak a településen, milyen valláshoz tartoznak, ki az imámjuk. Tanítványaikat beházasították ezekbe a családokba és lassan beszivárogtak az elitbe, amely a polgárháború után a következő vezető réteget adta

– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: a terrorszervezet értelmezéséhez fontos leszögezni, hogy az a szíriai és az iraki polgárháború eredményeképpen jött létre, olyan zavaros időkben, amikor az állami erőszak-monopólium hiányában könnyebben és messzebre elmehettek a szélsőségesek.

Az Iszlám Állam alapvetően Szíria és Irak bezárt, elkülönült szunnita területein prosperál. Tálas Péter magyarázata szerint a Szaddám-féle államapparátus meghatározó tagjai szunniták voltak, a most elnyomásban élő kisebbségben számos képzett ember van, akik a hadseregszervezésben komoly tapasztalatokat szereztek. Sokáig úgy tűnt, hogy a szunnita közösség jobban elviseli a terrorszervezet fennhatóságát, mint ahogyan elviselné Aszad fennhatóságát Szíriában vagy Bagdad uralmát Irakban, a szakértő szerint ez tanulságos példája annak, hogy

miért nem tud a politika olyan opciót ajánlani a kisebbségeknek, amely nem löki őket egy terrorszervezet karjaiba, mert itt gyakorlatilag ezt történt. Más lett volna a helyzet, ha a bagdadi kormány nemcsak dísznek tesz a hardseregbe szunnita vezetőket, hanem ténylegesen megosztják a haderők vezetését.

Szíriában és Irakban a törzsi viszonyok hatással vannak a politikára, az Iszlám Állam terjeszkedéséhez és hatalmának megszilárdításához a törzsi vezetőkkel való jó viszony kialakítására törekedett. Márpedig, ha egy törzsi vezető esküt tett a terrorszervezetnek, akkor teljes kollektívájának fejet kellett hajtania a terrorszervezet előtt. Akik nem hódoltak be, azoknak menekülniük kellett.

Tálas Péter úgy látja: az embereket igenis könnyű arra kényszeríteni, hogy együttműködjenek a rendszerrel, és bár innen, Európából elképzelhetetlen, hogy együtt lehet élni a diktatúrával, ez nincs így. Az emberek nagy részének nincsen választása, még ha aktívan nem is segítik a terrorszervezetet, passzívan asszisztálnak annak működéséhez.

An Iraqi shepherd takes care of his sheep on the outskirts of the holy city of Najaf on July 30, 2016.  / AFP PHOTO / Haidar HAMDANI
Iraki juhász őrzi birkáit Najaf közelében.
Fotó: AFP / Getty Images Hungary / Haidar Hamdani

Képzeljük el, hogy a magyarok azt nézik, hogy lefejezik a katonáikat

Az Iszlám Állam egy hideg fejjel végiggondolt, viszonylag jól szervezett társaság, akikben jóval kevesebb a vallási fanatizmus, mint gondolnánk. Erős konzervatív ideológiával rendelkeznek, de elsősorban hatalmat gyakorolnak, és ez sokkal fontosabb vezetőik számára, mint a vallás.

A szakember egy tanulmányt említett, amiben interjúkkal vizsgálták, hogy kiket is szeretne magához vonzani a terrorszervezet: a kiszemeltek kétharmada korábban gyakorlatilag nem érintkezett az iszlámmal.

A szervezetet nagyrészt nem radikalizálódott iszlamisták, hanem iszlamizált radikálisok alkotják.

Tehát olyan katonákat keresnek, akik valami miatt – általában börtönben – radikalizálódtak vagy éppenséggel a munka nélkül maradt, nézeteikre fogékony szunnita tisztekkel töltik fel soraikat. A terrorszervezet a már említettek mellett magasan képzett katonai vezetői, stratégái miatt tudott fennmaradni és eredményesen fellépni. Fontos, stabil pillérük az a megkonstruált kép, amelyet a világnak mutatnak magukból. Tálas Péter szerint sokan gondolják, hogy Szíriában a legtöbb szörnyűséget az Iszlám Állam követi el, ezzel szemben

a szíriai polgárháború halálos áldozatainak nagyjából öt százalékáért az Iszlám Állam, nyolcvanöt százalékáért az Aszad-rezsim felelős. Tény azonban, hogy az Iszlám Állam tett ki magáról videókat, amikben lefejezik, keresztre feszítik vagy élve elégetik foglyaikat, de fontos látni: ez egy rendkívül tudatos médiapolitika eredménye.

A biztonságpolitikai elemző szerint szó sincs arról, hogy a terrorszervezet által uralt területeken naponta tucatjával hajtanának végre ilyen rémségeket, de ilyen képet akarnak kialakítani magukról: félelmetesebbnek akarnak látszani, mint amilyenek valójában. És a szakértő szavai alapján tervük beválni látszik. Bár az az eddigiek alapján világos – és ezzel az Iszlám Állam stratégiái is tisztában lehetnek -, hogy a légicsapások bár komoly károkat okoznak Szíriában, a terrorszervezetet csupán bombázással nem lehet kifüstölni. Egyértelmű, hogy szárazföldi műveletekre lenne szükség, azonban ezek a kegyetlen videók Tálas szerint arra figyelmeztetik a politikusokat, hogy közvetlenül ne küldjenek az érintett területekre katonákat, mert ugyanúgy járhatnak, mint a pokoli kegyetlenséggel kivégzett foglyok. Az európai politikusok pedig bár elismerik a szárazföldi bevetések szükségességét, katonáik Szíriába vagy Irakba küldésével mégsem kacérkodnak.

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy európai katonák hadifogságba esnek, majd ilyen videók jelennek meg az interneten, a franciák, németek vagy éppen a magyarok pedig azt látják, hogy katonáikat lenyakazzák, keresztre feszítik, élve felgyújtják

– magyarázta a szakértő, aki szerint a terrorszervezet ebben a tekintetben rendkívül eredményes propagandát folytat. Jelenleg a kurd pesmergák, illetve Moszul felszabadításánál az iraki hadsereg szállt szembe szárazföldi csatában az Iszlám Állammal. A szíriai konfliktussal kapcsolatban rengeteget hallhatunk, olvashatunk a terrorszervezetről, Tálas Péter azonban úgy látja, hogy a beavatkozó nagyhatalmak számára nem az Iszlám Állam jelenti  a legnagyobb problémát.

Mint mondta:

A nemzetközi közvélemény előtt a legegyszerűbb dolog azt mondani, hogy terroristák ellen küzdünk. Ennek megfelelően mindenki a terrorizmus elleni fellépés jelszavával kapcsolódik be, de ha megnézzük, a törökök az első bombázásaik alkalmával a kurdokat is eltalálták, az izraeliek az első bombázáskor a Hezbollahot is eltalálták, nem is kicsit, és természetesen az oroszok az első bombázások alkalmával eltalálták Aszad ellenzékét is.

ALEPPO, SYRIA - JULY 09: Search and rescue team members inspect collapsed buildings after Asad Regime forces' attack on residential areas in Karm al-Beik region of Aleppo, Syria on July 09, 2015. (Photo by Beha El Halebi/Anadolu Agency/Getty Images)
Fotó: Getty Images / Anadolu Agency / Beha El Halebi

A nemzetközi közösség fő kérdése ma Szíriában az, hogy megmarad-e az Aszad-rendszer. A rendkívül komplikált helyzetben mára az is világossá vált, hogy kis esély van a demokrácia kialakítására, a másik fő kérdés emiatt az, hogy ki teremt stabilitást, ki lesz az a politikai tényező, aki újra tudja szervezni Szíria egy részét vagy egészét – mondta el a biztonságpolitikai szakértő.

Tálas Péter szerint az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetekkel a jövőben is találkozni fogunk, a daesh ugyanis jó minta az ilyen csoportok számára, példa arra, hogyan lehet egy terrorszervezet számára döbbenetesen nagy erőforrásokat biztosítani, illegális gazdasági kapcsolatokat fenntartani a környező államokkal. Az Iszlám Állam iraki és szíriai veresége után valószínűleg megmarad földalatti csoportosulásnak, és az al-Kaidához hasonló szervezetben működik tovább. A parázs tehát tovább fog izzani újabb káoszra, polgárháborúra várva, mikor ismét fellángolhat.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.