Közélet

„Hiába a mesterségesen szított iszlámellenesség, egyre többen járnak mecsetbe”

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 08. 15. 09:51

A Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője szerint félő, hogy a kormány iszlámellenes retorikája veszélybe sodorja a társadalmi békét. A romagyilkosságok után muszlimellenes támadások jöhetnek?

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 5579 muszlim él. Ez persze csak tájékoztató jellegű adat, hiszen sokan vannak, akik nem vallják be, hogy milyen felekezethez tartoznak. „Annak ellenére, hogy az iszlám már jóval az Oszmán hódítások előtt megjelent az országban, az itt élő muszlimok száma igen csekély – magyarázta Sulok Zoltán Szabolcs közgazdász, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke. – A hivatalos népszámlálási adatok öt-hatezerre teszik a számunkat, de ennél azért jóval többen vagyunk, becslésem szerint ma nagyjából negyvenezer muszlim élhet Magyarországon.”

Mint mondta, a magyarországi muszlimok nagy része külföldről – főként a Közel-Keletről, Törökországból és Boszniából – érkezett, de a magyarok közül is egyre többen veszik fel az iszlám hitet.

Persze, nehéz eldönteni, hogy mikortól számít valaki magyarnak. Én például egy letelepedett család Magyarországon élő gyerekét már magyarnak tartom, hiszen itt nő fel, itt kapja az oktatását, a gondolkodása, az érzelmei, a nemzettudata mind-mind Magyarországhoz kötik. Amikor azt mondja, hogy »otthon« vagy »haza«, erre az országra gondol. Sok ilyen gyereket ismerek: a foci-eb ideje alatt kivétel nélkül mind a magyar válogatottnak szurkoltak. Aztán ott vannak a vegyes házasságokból született gyerekek. Őket milyen származásúnak kell tekinteni? Egyszóval nem könnyű meghúzni ezeket a határokat, de én úgy tippelem, hogy a negyvenezer itt élő muszlimnak nagyjából tíz-tizenöt százaléka lehet tősgyökeres magyar.

Nem csak hit, életforma is

Az iszlám nemcsak hit, hanem egyben életforma is. A hithű muszlimok teljesen alávetik magukat a Koránban megfogalmazott isteni akaratnak, és a parancsolatoknak megfelelően élik az életüket.

Fotó: Berecz Valter

Sulok azt mondta, ő éppen emiatt: a tiszta és átlátható szabályrendszer és az iszlám hitelessége miatt vette fel ezt a vallást. „Huszonöt éves voltam, amikor hivatalosan is muszlimmá váltam. Előtte több vallást, hitrendszert is tanulmányoztam, tudatosan kerestem azt, amelyik igaz és hiteles eligazítást ad a számomra azzal kapcsolatban, hogyan éljem az életem. Megmondja, ki vagyok, mi a dolgom ebben a világban és hova tartok – magyarázta.

Az iszlám azt tanítja, hogy az, aki engedelmeskedik Istennek, a Feltámadás Napján be fog kerülni a paradicsomba. Mindegy, hogy ma, esetleg Ábrahám, Mózes vagy Jézus idejében élt, ha igaz emberként élt és követte az isteni kinyilatkoztatást, akkor üdvözül, mert Isten igazságos, és mindenkit egyformán ítél meg. Azért választottam ezt a hitet, mert amikor megismertem a tanításait, be kellett látnom, hogy igaz és korrekt módon tekint a világra; márpedig, ha az ember az igazsággal találkozik, csak két dolgot tehet: vagy követi, vagy meghasonul önmagával és hátat fordít neki.

A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke szerint tévedés az a közkeletű nézet, hogy Európában az iszlám vallási, étkezési, tisztálkodási szabályok és a kulturális különbségek miatt nem lehet muszlimként élni. „Ez egy nagyon is élhető életmód. Az iszlám törvényeit nagy rugalmassággal és elég nagy szabadsággal, de bárki be tudja tartani, mindegy, hogy hideg országban, meleg országban, keleten vagy nyugaton él” – fejtegette. Mint hozzátette, nem véletlen, hogy Nyugat-Európában – elsősorban Franciaországban, Belgiumban és Németországban – nagyszámú iszlám közösségek élnek, ahogy az sem, hogy ma már Budapesten is legalább hat-nyolc mecset működik.

„Összemossák a menekülteket az iszlámmal, az iszlámot pedig a terrorizmussal”

A világszerte egyre erősebbé váló menekültellenesség és a terrorizmustól való félelem a magyarországi muszlimok életére is rányomja a bélyegét. „Jogszabályi szinten egyelőre nincs semmi probléma, hiszen bejegyzett, teljes jogú egyházként működhetünk. A közvélemény szintjén azonban már más a helyzet; az utóbbi időben a magyar kormány retorikája nagyon iszlámellenessé vált, az egész menekültproblémáért a muszlimokat teszik felelőssé. Annak ellenére is, hogy nem minden menekült muszlim és nem minden iszlám országokból érkező menekült vallásos – hangsúlyozta Sulok. – Retorikai szinten összemossák a menekülthullámot az iszlámmal, az iszlámot pedig a terrorizmussal.”

Az egyházi vezető szerint ez hatalmas hiba, hiszen az iszlám világ vallási vezetői és csúcsértelmiségijei élesen elítélik a terrorizmust. „Amikor Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője kikiáltotta a kalifátust, tekintélyes muszlim jogtudósok nyílt levélben tiltakoztak ez ellen, és leírták, hogy a terrorállam nem legitim és soha nem is lesz az. Az Iszlám Állam áldozatainak nyolcvan százaléka szunnita muszlim.

Az ISIS nem iszlám mozgalom, ahogy a Ku-Klux-Klan sem keresztény mozgalom. Sem elveiben, sem tetteiben nem köthető a hitünkhöz, csak használja a jelképeinket” – húzta alá.

Sulok Zoltán Szabolcs szerint az ISIS pusztítása a síita-szunnita szembenálláshoz hasonlóan, nem vallási ellentétekre, hanem politikai érdekkülönbségekre vezethető vissza. „Ez nem vallásfilozófiai, hanem politikai konfliktus. Száz évvel ezelőtt még nem harcoltak egymással a síiták és a szunniták; az ellenségeskedés a gyarmatbirodalmak összeomlása után robbant ki, miután a vonalzóval meghúzott határok mentén darabokra szabdalt Közel-Kelet irányítását idegen hatalmak által felügyelt bábkormányok vették át. Ez valójában nem teológiai, hanem geopolitikai probléma, ami mögött hatalmi érdekek állnak.”

„Amíg takarítónők voltunk, senkit sem zavart, hogy kendőt hordunk”

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a magyarok többsége nagyon keveset tud az iszlámról. „Persze, ez nem csak a magyarokra igaz. Azok az emberek, akik nem muszlimok, általában nem tudják, hogy mi is valójában az iszlám – mondta Sulok.

Sokszor az úgynevezett szakértők is kapitális baromságokat mondanak, ami nem véletlen, hiszen jó részük orientalista – márpedig egy vallást és annak tanításait nem a nyelvészeten, hanem a teológián keresztül lehet megérteni. Egyre-másra jelennek meg az úgynevezett »iszlámszakértők«, akik azért, mert tanulmányaik során elolvastak néhány vallásos természetű írást, úgy érzik, joguk van véleményt formálni az iszlámról. De nem teológusok, tehát hiányzik a szakértelmük ahhoz, hogy igazi mélységében megérthessenek és megítélhessenek egy ilyen nagy múltú vallást.

Fotó: Berecz Valter

Sulok szerint a tudatlanság lehet a fő oka annak is, hogy egyes nyugat-európai kormányok évek óta próbálkoznak kifejezetten iszlámellenes törvények bevezetésével. „Franciaországban, Belgiumban és Németország egyes részein is betiltották a fejkendőviselést. Pedig a hidzsáb (a hajat és a nyakat eltakaró kendő, a muszlim nők jellegzetes viselete) viselése vallási előírás, amelynek elsődleges célja az, hogy megvédje a nőket az idegen férfiak kéretlen közeledésétől. Nem véletlen, hogy ezek ellen a törvények ellen a muszlim nők is felemelték a szavukat, mondván,

»Amíg takarítónők voltunk, senkit sem zavart, hogy kendőt hordunk. Most, hogy tanárok lettünk, már ez is baj.«”

Az egyházvezető hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben az iszlám pontosan ugyanolyan jogokat biztosít a nőknek, mint a férfiaknak. „A vallási előírások egy része persze eltérő – ezért is kell a muszlim nőknek idegen férfiak előtt eltakarniuk a testüket –, de fontos leszögezni, hogy ezeket az előírásokat nem kényszerítjük rá senkire, csak azoknak kell betartaniuk őket, akik gyakorolják a vallásukat. Ettől függetlenül, mint embert, mint jogalanyt ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg őket, mint a férfiakat: ugyanúgy imádkoznak, ugyanúgy böjtölnek, ugyanúgy adakoznak, ugyanúgy van a számukra paradicsom és pokol.”

Muszlimellenes támadásoktól tartanak

Sulok szerint sajnos nagyon úgy fest, hogy működik a menekült- és iszlámellenes propaganda: a magyarországi muszlimoknak egyre több atrocitást kell elviselniük.

„Érezhetően nehezebb az élet, mint egy-két évvel ezelőtt. Sokkal több a probléma és a súrlódás, a muszlim nőket és a házaspárokat például az utóbbi időben nagyon sok inzultus éri. Hogy miért éppen őket? Azért, mert az öltözködésük miatt rajtuk jobban látszik, hogy milyen felekezethez tartoznak. Korábban ez egyáltalán nem volt jellemző Magyarországon.”

Az egyházi vezető szerint a társadalom kettészakadt: míg egyesek nyitottan és toleránsan viszonyulnak a menekültekhez és az iszlámhoz, mások kifejezetten gyanakvók és elutasítók.

Szerencsére, azért ma is sokan vannak, akik meglátják a másikban az embert, és nem ítélkeznek valakiről pusztán a hite vagy a külseje alapján – hangsúlyozta

Ennek ellenére félő, hogy az iszlámellenes retorika miatt idővel még jobban elfajulhat a helyzet. „Ha visszaemlékszik, a romagyilkosságok előtt volt egy olyan időszak, amikor nagyon cigányellenessé vált a politikai közbeszéd. Aztán jött egy csoport bűnöző, és elkezdett ártatlan emberekre vadászni; csak azután kapcsolták le őket, miután egy hatéves kisfiút is meggyilkoltak. Csoda, ha attól félünk, hogy ha folytatódik az iszlámellenes uszítás, előbb-utóbb a muszlimok ellen is fegyvert foghat valaki?”

Békében szeretnének élni

Sulok hangsúlyozta, a maguk részéről mindent megtesznek a társadalmi béke megőrzéséért. „Igyekszünk őszinte jó viszonyt kialakítani a kormánnyal és az illetékes szervekkel. Reméljük, előbb-utóbb mindenki felismeri, hogy nem szabad felrúgni a társadalmi békét, mert ezzel olyan szellemet engedhetnek ki a palackból, amit később már nagyon nehéz lesz visszaparancsolni. Itt élünk, Magyarországon, és ugyanúgy befizetjük az adónkat, betartjuk a törvényeket és a társadalmi elvárásokat, mint bármelyik másik tisztességes ember. Tesszük a kötelességünket; cserébe csak azt szeretnénk, hogy békében élhessünk, és gyakorolhassuk a hitünket, anélkül, hogy szidalmaznának vagy leköpnének minket az utcán.”

Fotó: Berecz Valter

A politikusok mellett a többi magyarországi egyházzal is megpróbálnak jó viszonyt ápolni. „Nagyon aktívan részt veszünk a felekezetek közötti párbeszédben. Igyekszünk együttműködni más egyházakkal – persze itt is ugyanazt tapasztalható, mint a társadalom egészében: vannak olyan egyházi személyek, akik nyitottak erre a dialógusra és olyanok, is akik nem. Mi, a magunk részéről mindenesetre úgy gondoljuk, szerencsés lenne, ha hozzánk hasonlóan a többi egyház vezetői is a toleranciára és a menekültekkel kapcsolatos megértésre buzdítanák a híveiket.”

Egyre többen válnak muszlimmá

Sulok szerint az iszlámellenes propaganda ellenére egyre többen csatlakoznak a muszlim közösséghez.

Hiába a mesterségesen szított iszlámellenesség, egyre többen járnak a mecsetbe. Ez egyébként általában így van: amikor fellángol az iszlámellenes propaganda, sokkal többen csatlakoznak a felekezetünkhöz, mint általában. Az emberek eljönnek hozzánk, mert kíváncsiak arra, hogy mi is valójában az iszlám. Aztán, miután választ kaptak a kérdéseikre, sokan fel is veszik a hitet, mert felismerik, hogy amit tanít, az helyes, és irányt mutat a számukra a mindennapokban.

A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke szerint sokan vannak, akik előítéletek nélkül, afféle „kutatói korrektséggel” viszonyulnak a vallásokhoz. „Ők nem elégszenek meg azzal, amit a tévében vagy a rádióban hallanak, hanem azt mondják, »menjünk el a mecsetbe, és vizsgáljuk meg az érveket pró és kontra«. Nálunk megismerhetik az iszlám üzenetét, aztán a kapott információk alapján eldönthetik, hogy szükségük van-e arra, amit a hitünk kínál” – magyarázta.

Sulok szerint az is jót tesz az iszlám népszerűségének, hogy az utóbbi időben sokkal több beszélgetésre, fórumra hívják meg őket, mint korábban.

Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan csatlakoznak hozzánk: fiatalok és idősek, férfiak és nők. Főként nők, hiszen Magyarországon is érezhető az a világszerte tapasztalt tendencia, hogy ők jóval nagyobb számban veszik fel az iszlám hitet, mint a férfiak.

A muszlimok egyedül nem tudnak megoldást találni a problémákra

Sulok nem tartja jogosnak azt a vádat, amely szerint az iszlám megrekedt a középkorban, így nem képes adekvát válaszokat adni a modern világ kihívásaira.

„A társadalmi változásokra igenis lehet a vallás keretében válaszokat adni. Az iszlámban éppen az a szép, hogy úgy tud reagálni ezekre a változásokra, hogy közben az alapelvei nem csorbulnak. Az igazságosság, a becsület, az igazmondás, a jó erkölcs: ezek az értékek hitünk alappillérei. Ezek határozzák meg a kereteit, és az iszlám mindig is képes volt arra, hogy lépést tartson a világgal – anélkül hogy szétfeszítené ezeket a kereteket. Nem szorult reformra; nem úgy, mint például a kereszténység, amelynél szükségszerű volt, hogy megreformálják, hiszem a szigorú dogmák akadályozták a tudományos fejlődést. Ne felejtse el, volt idő, amikor az olyan tudósokat, mint Galileo Gallilei saját tanaik megtagadásra kényszerítették. Az iszlámban ilyen nem volt. A muszlim civilizáció éppen akkor élte a virágkorát, amikor az emberek erősen kötődtek a valláshoz és betartották a parancsokat. Amikor hátat fordítottak a vallásnak, akkor következett be ez a stagnálás és hanyatlás, amit ma látunk.”

Az egyházvezető szerint félő, hogy az iszlám világ önmagában nem lesz képes megoldásokat kínálni a menekült- és muszlim-ellenességre.

Az iszlám világ még ma is kvázi-gyarmati státuszban van. Márpedig amíg a muszlim országokat külső politikai érdekek mentén kormányozzák, aligha várható, hogy javuljon a helyzet – hangsúlyozta. Gondoljon csak az évtizedek óta húzódó irak-iráni konfliktusra, amelyben a nagyhatalmak rendre kijátszották egymás ellen a két országot. Hol Irakkal szövetkeztek Irán ellen, hol pedig fordítva, ahogy éppen a pillanatnyi érdekeik megkívánták.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Sulok ennek ellenére azt reméli, hogy előbb-utóbb győz a józan ész, és elcsitulnak a menekült-, illetve iszlámellenes indulatok Európában.

Én a magam részéről csak annyit kérek a honfitársaimtól, hogy ne ítélkezzenek felettünk anélkül, hogy megismertek volna minket. Ne fogadják el kritika nélkül azt, amit a politikusoktól vagy a médiában hallanak, inkább tájékozódjanak, és tanulmányozzák az iszlámot. Fontos, hogy mi, különböző vallású és világnézetű emberek minél alaposabban megismerjük egymást, hiszen csak így lehet esélyünk arra, hogy békében éljünk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Bukarest, 1989. december 21.
Mintegy százezer ember gyűlt össze a bukaresti pártbizottság szervezésében a román fővárosban. A Ceauescu és a szocialista Románia éltetésére összehívott nagygyűlés később nagyszabású rendszerellenes megmozdulássá alakult át.
(MTI/REUTER )
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.