Budapest, 2014. május 5.
Áder János köztársasági elnök (b) fogadja Orbán Viktort, az országgyűlési választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi miniszterelnököt a Sándor-palota teraszán 2014. május 5-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Közélet

Huszonöt éves szocialista ábrándra csapott le a Jobbik

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 06. 13. 06:56

… de hisz mi már huszonöt éve ezt akarjuk.

Értesüléseink szerint kibuktak a szocialista párton belül, és többen Tóbiás József jelenlegi pártvezetőnek szegezték a kérdést, hogy az MSZP miért állt le azzal, hogy erőltesse a közvetlen államfőválasztást. A Jobbik ugyanis az utóbbi időben erőteljesen állt be a téma mögé, kiénekelve ezzel a sajtot a baloldal szájából.

Úgy tudjuk, Tóbiás a fenti mondattal intézte el az egészet.

Ők már huszonöt éve ezt akarják. Igaz, tavaly év végén egy MSZP-s pártértekezlet után több pártvezető is kiállt a közvetlen elnökválasztás mellett. Hiller István akkor azt mondta, a párt szervezzen mozgalmat, és követelje, hogy 2017-ben – Áder János köztársasági elnök mandátumának lejártakor – a nép válassza az államfőt.

Már nem MSZMP

A rendszerváltás óta téma, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással az, hogyan válasszák meg a köztársasági elnököt Magyarországon. A kérdéshez szorosan kapcsolódik az is, hogy milyen jogkörökkel és felhatalmazással rendelkezzen, hiszen egy közvetlen, nem a választott képviselők útján megszavazott államfő rögvest nagyobb legitimációval bírna.

Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?

Ez nem egy mostani népszavazás kérdése, ez már több mint huszonöt éves, 1990-ben az akkor független országgyűlési képviselő, Király Zoltán kezdeményezte, hogy az államfőt közvetlen módon válasszák.

Az éppen hogy MSZP és már nem MSZMP beállt az ügy mögé, érdeke is fűződött hozzá, amennyiben a kérdést sikerre viszik, úgy jó eséllyel egy közismert figurát választottak volna meg, 1990-ben pedig minden bizonnyal egy baloldali lelkületű ember lett volna ez a személy, adott esetben Pozsgay Imre.

A népszavazást július 29-én, a nyár közepén tartották meg és totális érdektelenségbe fulladt. A 7,8 millió választópolgárnak mindössze a 14 százaléka járult az urnákhoz. A referendum érvénytelen lett, de a kérdés a mai napig foglalkoztatja a politikusokat és a közvéleményt is.

Majd Orbán eldönti

Időről időre felvetődik, hogy csavarnak egyet a közjogi berendezkedésen és Orbán miniszterelnökből köztársasági elnök lesz, nagyobb hatalommal, mint ami Ádernek most van. Az elképzelésnek ha alapja van is, megerősített háttere egyelőre nincs.

Csak annyi a biztos, hogy Áder János mandátuma 2017-ben jár le és Rubovszky György, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke azt mondta nemrég, hogy

nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi meg.

Mármint Ádert. Rubovszky később cáfolt, de a Népszabadság arról cikkezett, hogy a kormányfő és az államfő kapcsolata azért került terítékre, mert Orbán neheztel Áderre, nem tetszett neki, hogy Áder nem írta alá a jegybanktörvény módosítását.

Ami ez után következett, vesszőfutás volt Matolcsy György, de a miniszterelnök számára is.

Ezt mondta a lap forrása, aki szerint Áder ugyan nem tehetett mást, de a kormányfő a lojalitás hiányát látta a történtekben. Az államfő ugyanakkor egy ciklusra vállalta az elnökséget, nem is készül újabb öt évre, ha Orbán mégis felkérné újra a posztra, az új helyzetet teremtene.

De ne Orbán döntse el

Nagyjából ezekkel egy időben melegítette fel a Jobbik a közvetlen államfőválasztás ötletét, amit annyira komolyan gondolnak, hogy alkotmánymódosítást is megfogalmaztak már, a tárgysorozatba vételt elutasította a parlament, de a szöveg fontosságát jól jelzi, hogy azt Vona Gábor pártelnök is jegyzi, Staudt Gábor, Dúró Dóra és Szilágyi György mellett.

Az Alaptörvény 10. cikkének (1) bekezdését úgy módosítanák, hogy:

(1) A köztársasági elnököt a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejetését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon, öté évre választják.

A párt azzal indokolja lépését, hogy Magyarországon általános válságjelenség, hogy az emberek nem érzik úgy, hogy a politikai és a közélet róluk szólna, távol érzik maguktól az ország ügyeinek intézését. A rossz hangulatot szerintük az is fokozza, hogy már arról sem lehet beszélni, hogy a kormányzó pártok frakciói kollektíven döntenének el bizonyos kérdéseket, hanem egyértelművé vált a legtöbb ember számára, hogy olyan fontos kérdésben is egy ember, a miniszterelnök dönt, hogy ki képviselje a legfelsőbb szinten a magyar embereket, vagyis ki legyen a köztársasági elnök.

Göncz Árpád az első szabadon választott államfőnk
Fotó: MTI/Szigeti Tamás

Mindenki azt akarja

A két nagy ellenzéki párt mellett még az LMP is támogatná a közvetlen elnökválasztást, több beszélgetőpartnerünk is emlékeztetett egy májusi, ötpárti egyeztetésre, amire csak a Jobbik és az LMP ment el, de a két párt a végén egyetértett a közvetlen választásban.

Az MSZP akkor nem ment el és a Fidesztől, valamint a KDNP-től sem érkezett visszajelzés.

A DK-nak nincs parlamenti frakciója, így nem kapta meghívót az egyeztetésre, de a párt politikusai és maga Gyurcsány Ferenc is beszélt már arról, legutóbb a februári pártkongresszusukon, hogy:

ha kell, ne engedjük, hogy az egyszerű többség köztársasági elnököt válasszon.

Reiner Roland politikai elemző az elsőre bizarr ellenzéki összeborulást nem furcsállja a témában, a közös motiváció ugyanis most sem a valami mellett, hanem a valami elleni kiállás, az ellenzék valódi ellensúlyt és nem aláírógépet szeretne köztársasági elnökként látni.

A szakértő felidézett egy 2008-as kutatást, miszerint a megkérdezettek ötvennyolc százaléka a közvetlen választás mellett volt, harminchárom százalék ellene, a többi nem válaszolt.

A Forsense Intézet 2014-ben csinált felmérést arról, hogy az emberek kit szeretnének köztársasági elnöknek, a cél az volt, hogy kiderítsék, mi az emberek véleménye az államfő parlament általi választásáról, nem tartanák-e jobbnak, ha közvetlenül szavazhatnának erről. A Forsense az Indexnek akkor először nem, később mégis cáfolta, hogy ilyen kutatást végeztek volna a Miniszterelnökség számára.

Nincs hatalom

A Fidesznek jelenleg nem érdeke a közvetlen államfőválasztás, hiszen még azzal együtt is ők választhatják meg, ki legyen Áder utódja, hogy nincs kétharmaduk, ugyanis a szavazás második fordulójában már a feles többség is elég egy jelöltnek, hogy köztársasági elnök legyen.

A kormánypárt most úgyis egy másik országos akcióval van lefoglalva, méghozzá a kvótaellenes népszavazással, nem érdekük, hogy a 2018-as választási kampány előtt még egy államfő-választási kampányra is erőforrást pazaroljanak el.

Orbán és más senki

Orbán és Áder 1991-ben

Egy esetben van esély arra, hogy a Fidesz is a közvetlen választásban legyen érdekelt, ha átállnánk prezidenciális vagy félprezidenciális rendszerre és Orbán a Sándor-palotába költözne. Különféle felmérések szerint Orbán még mindig az egyik legnépszerűbb gyakorló politikus (Áder sokkal népszerűbb ugyan, de ő nem gyakorló politikus, esélye sincs, hogy olyan szituációkba kerüljön, amivel veszíthet népszerűségéből), ha a Fidesz Orbánt jelölné államfőnek, másnak esélye sem lenne.

Azonban Orbán a Fidesz legutóbbi kongresszusán miniszterelnöknek jelentkezett be 2018-ra, kicsi az esélye annak, hogy köztársasági elnök legyen belőle.

“2010 óta a Fidesz teljesen átszabta a közjogi rendszert, semmi érdekük ezen változtatni”, zárta Reiner.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2017. április 22.
A győztes Hosszú Katinka az 50 méteres hátúszás döntője után az úszók országos bajnokságán a Debreceni Sportuszodában 2017. április 22-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.