Budapest, 2016. március 22.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársa járőrözik a Parlament előtti Kossuth téren 2016. március 22-én, miután a reggeli brüsszeli robbantások nyomán Magyarországon ideiglenesen elrendelték a terrorkészültség kettes, magas fokozatát.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Közélet

Újrahasznosított gumicsonttal szuggerál Orbán, kulcsra zárná az országot

Angel Marianna
Tóth Richi
Angel Marianna, Tóth Richi

2016. 03. 23. 17:29

A terrorvészhelyzet, mint önálló jogelem egyszer már elbukott, ennek ellenére Orbán Viktor szerda reggel ismét beemelte a közbeszédbe. A miniszterelnök pontosan tudhatja, hogy a belpolitikai helyzet a brüsszeli terrortámadások hatására sem változott annyit, hogy ezúttal sikerrel járjon és meglegyen a kétharmados támogatás az alaptörvény módosításához. Nem véletlenül nyergel döglött lovat a kormányfő. Olvassa el, mi a taktikája!
Korábban a témában:

Az év elején, ellenzéki támogatás híján hamvába holt a kormánypártok alaptörvény-módosító ötlete: a terrorvészhelyzet nem lett önálló jogállás, a kormány nem kapott kivételes jogköröket, nem élhet a rendkívüli jogrend biztosította kibővített, a demokrácia alapvető értékeit zárójelbe tevő intézkedésekkel.

Már január-februárban is többen blöfföt sejtettek a Fidesz-KDNP javaslata mögött, a gyanút csak erősítette, mikor pár hét egyezkedés és az ellenzékre való szüntelen mutogatás után kiderült: kétharmados felhatalmazás híján az ötlet az asztalfiókba kerül.

Mi történt eddig?

  • Január elején Simicskó István összehívta a parlamenti pártokat. A Fidesz-KDNP az alaptörvénybe önálló tényállásként emelte volna be a terrorvészhelyzet fogalmát, ezzel bizonyos, kivételes esetekben 60 napra csorbíthatnák a szabadságjogokat. Az egyeztetésre csak a Jobbik és az LMP képviselői mentek el. Az alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges, ezért ültek egy asztalhoz a kormánypártok az ellenzékkel. A módosítás részleteiről a sajtó számolt be. (Lásd lenti, keretes írásunkat.)
  • Az MSZP meg sem jelent, az ötlet kapcsán visszaélésről és ködösítésről beszéltek. Az LMP szintén elutasította a tervezetet, Schiffer András szerint ugyanis ezzel Orbán biankó csekket kapott volna. Egyedüli partnerként a Jobbik maradt a gáton, kompromisszumos ajánlatuk értelmében a parlament négyötödös egyetértéséhez kötötték volna a különleges jogrend bevezetését.
  • Január végén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelezte: terrorveszélyhelyzetben sem lehet kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel információs alapjogot érintő szabályt előírni, az Alaptörvény módosításainak részletei pedig közügynek számítanak, így Péterfalvy Attila leszedette a titkosítást a kormánypárti módosításról.
  • Az alkudozás csakhamar beindult. Gulyás Gergely február elején arról beszélt a német Die Pressenek, hajlandóak finomhangolni az eredeti ötletet és a vészhelyzet fenntartásának 15 napos határidejébe is belemennének. Elutasította azonban azt a megoldást, hogy a terrorvészhelyzetet ne a kormány rendelje el, hiszen indoklása szerint vészhelyzetben nem lehet várni a parlament döntésére.
  • A Jobbik nem engedett, így kétharmados támogatás híján a módosító javaslat akkor nem ment át a parlamenten.

Szerda reggel, a brüsszeli robbantások első gyásznapján derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerdai kormányülésre minden olyan, a terrorizmussal kapcsolatos tervezetet készítsen elő, amely korábban, a politikai viták miatt megrekedt.

Ilyen például az egyszer már elvetélt alkotmánymódosítás ötlete is, vagyis újra terítékre került a terrorveszélyhelyzet ötlete.

Reiner Roland politológust a miniszterelnök ellentmondó megnyilatkozásairól és a terrorvészhelyzet bevezetésének esélyeiről kérdeztük.

A Republikon Intézet munkatársa valószínűnek tartja, hogy az egyszer már elutasított módosítási javaslat nem fog átmenni a parlamenten. Mégsem nélkülöz minden belpolitikai előnyt az, hogy a miniszterelnök ismét beemelte a közbeszédbe a már megnevezésében is drámai fogalmat. Az elemző még a brüsszeli terrortámadások okozta sokkot figyelembe véve is bízik az ellenzék józanságában és felelősségérzetében.

Ezek a pártok ugyanis jó eséllyel tisztában vannak azzal, hogy egy terrorcselekmény után a szabadságjogok reflexszerű korlátozása nem megoldás.

Mint a WTC-katasztrófa után

Még akkor is, ha a közvélemény rövid távon, a terrortámadások fizikai közelsége miatt Orbánnak adhat igazat menekültellenessége és a kötelező betelepítési kvóta kapcsán. Emlékeztet: a World Trade Center elleni, 2001-es merénylet után életbe léptetett és máig érvényben lévő Patriot Act (ez az úgynevezett hazafias törvény tette lehetővé az lehallgatási botrányok alapját képző adatgyűjtést) is rengeteg kritikát kap emberi jogi és szabadságjogi szempontból.

Európa tanult az amerikai példából: a párizsi terrortámadások után is készültséget vezettek be, az utcákon is látható és érzékelhető volt a fokozott, de az átmeneti szigor lassan kikopott a hétköznapi életből.

Az európai vezetők nem saját állampolgáraik folyamatos megfigyelésében, korlátozásában, hanem a hírszerzés megerősítésében, a nemzetközi együttműködés fokozásában látják a terrorveszély okozta komplikált helyzet megoldását

– magyarázza Reiner, aki szerint a kötelező kvótákkal ellentétben ebben az ügyben a Jobbiknak nem érdeke együttműködni a Fidesszel. Mégis, hogyan venné ki magát, ha egy újabb, nagy tematizáló kérdésben a kormánypárt gyékényére kuporodnának?

Fő vezérelv: a politikai nyereség

De ha ilyen egyszerűen kiszámítható, hogy a módosítási javaslat nem kap zöld utat a parlamentben, miért kell a falnak menni? Természetesen politikai okokból. A szakértő szerint Orbán a kormány cselekvőképességét kívánja hangsúlyozni.

Mást nem is nagyon tud csinálni. Beszélhet arról, hogyan folynak a nyomozások, illetve azoknak az információknak az ellenőrzése, amelyek alapján elrendelték a II-es fokozatot, ezek eredményeivel ki is lehet majd állni az emberek elé, de a ‘Fidesz megvédi az országot’ retorikának ezzel nem lehet elegendő tápot adni

– világít rá a értelmetlennek tűnő húzás mozgatórugójára a politológus, hozzátéve, hogy az elutasítás után egyfajta bónuszként a kormánypártok a mi-ők ellentét kiélezésével végeláthatatlanul az ellenzékre olvashatják, hogy elutasították az ország védelmére irányuló javaslatot.

A Fidesz már kedd délutáni közleményében megágyazott ennek. Szavaik szerint a

most álszent nyilatkozatokat tevő magyar baloldali pártok és politikusok is azok közé tartoznak, akik támogatják a bevándorlást, a bevándorlók betelepítését, kezdettől lebecsülték a terrorveszélyt és megtámadták a kormány minden – a magyar emberek biztonsága érdekében – hozott intézkedését.

A kormány megnyilatkozásaiban is hangsúlyozza hozzáértését, gyors reagálását. Mint ismeretes, a brüsszeli robbantások után Pintér Sándor jelentette be, hogy a miniszterelnök II-es fokozatra emelte a terrorkészültséget.

Szómágiáról lehet szó, ugyanis a kormányrendelet értelmében ezt csak a belügyminiszter teheti meg.

Reiner szerint nem ritka, hogy kormánytagok intézkedéseit sajátjukként vezetik elő a kormányfők, tett így korábban Gyurcsány Ferenc is. A II-es fokozatú terrorkészültség elrendelésére csak akkor van lehetőség ha ellenőrzött, vagy részben ellenőrzött információk Magyarország veszélyeztetettségére utalnak. Szerda reggeli hírek szerint a brüsszeli robbantások merénylője átautózott az országon, ráadásul nem tudhatjuk, hogy ezen túlmenően milyen információkhoz juthattak a magyar titkosszolgálatok, de korábban Szél Bernadett azt mondta lapunknak, őt meggyőzték a nemzetbiztonsági bizottság ülésén.

És ha már kompetencia, itt egy árulkodó kép az Operatív Törzs szerdai üléséről, amin a miniszterelnök is részt vett.

Kép: Orbán / Facebook

A szakember szerint a brüsszeli terrortámadások kapcsán a Fidesz megerősítheti azon vélekedését, miszerint a bevándorlással nő a terrorveszély. Mint mondja, erre akkor is sor kerülhet, ha kiderül, hogy a merénylők már régebben Európában élnek, esetleg már a kontinensen születtek.

A terrortámadások lendületet adhatnak a kormánypártok bevándorlóellenes szólamainak, amelyek minden eddiginél erőteljesebben harsoghatják, hogy kulcsra zárt kapuk mögött vagyunk biztonságban.

(Kerestük kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.)

30 ponton korlátozhatnák szabadságunkat

Január közepén az Origo számolt be a módosítási javaslat részleteiről. Eszerint terrorvészhelyzet elrendelése esetén a kormány parlamenti egyetértés nélkül többek között:

  • kötelezheti az állami médiát hivatalos állásfoglalások kiadására, valamint korlátozhatja a rádiók és televíziók működését
  • lezárhatja a határokat és kijárási tilalmat vezethet be, elrendelheti az ország bizonyos területein a lakosság kitelepítését
  • elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését
  • a nemzetközi előírásokat, egyezmények figyelmen kívül hagyásával szigoríthatja a határforgalmat
  • túlmunkát, túlszolgálatot rendelhet el a közigazgatási és rendvédelmi szerveknél, egyszerűsített eljárásban vehetnek fel ide embereket, speciális terrorelháríó intézkedéseket vezethet be
  • üzemanyagok és más fontos termékek fogyasztását korlátozhatja

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind