Közélet

Áder tényleg nem írja alá a botrányos MNB-törvényt

Áder valóban szembehelyezkedett az MNB-vel.

Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól – áll az államfő nyilatkozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán juttatott el az MTI-hez.

A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

A közlemény szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.

Áder János közleményben ezt írta:

Az Országgyűlés 2016. március 1-jén fogadta el a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. Az elfogadott törvényt megvizsgálva megállapítottam, hogy a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, ezért – eleget téve alkotmányos kötelezettségemnek – a mai napon kezdeményeztem a törvény szövegének alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Az MNB-törvény vizsgálata során azt is megállapítottam, hogy a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, így a törvény kihirdetése előtt ebben a kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglalását kértem.

Hasonló okból – a visszamenőleges hatály tilalma miatt – a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményeztem az Alkotmánybíróságnál.

Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.

Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik