Gazdaság

Csalódtak Magyarországban a németek?

Elhidegülő német-magyar kapcsolatokról ír csütörtöki számában a Figyelő című hetilap.

Tárgyszerűnek nevezte a német-magyar kétoldalú kapcsolatokat a Figyelő kérdésére egy bennfentes hazai kormánytisztviselő. A hetilap ugyanakkor rámutatott, hogy berlini hivatali források ennél drasztikusabb véleményt fogalmaztak meg a bilaterális viszony kapcsán: „A német–magyar kapcsolatok átmeneti stádiumba kerültek: ha nem kapunk egészen rövid időn belül pozitív jelzést Budapestről, akkor befagyhat a viszony a két ország között”- fogalmazott Kai Olaf Lang.

A kereszténydemokrata–szabaddemokrata koalíció szellemi holdudvarához tartozó Stiftung für Wissenschaft und Politik vezető elemzője szerint Németországban általános, párthovatartozás nélküli csalódottság érezhető Magyarországgal szemben. A szakértő a német sajtó offenzívitását is kiemelte, példaként említve a Financial Times Deutschland fordítását, amely Orbán Viktor euróbevezetés-eltolására vonatkozó megjegyzését a következőképpen fordította le: „ha nektek nem jó a médiatörvényünk, nekünk nem jó a pénzetek”. A Figyelő által megszólaltatott németországi szakértő sietett leszögezni: tévedés azt hinni, hogy a magyar kormány elleni támadás mögött szervezett hangulatkeltés áll.

A hetilap felkereste a német gyáriparosok szövetségének sajtóosztályát (Bundesverband der Deutschen Industrie, BDI), ahol kijelentették: a német sajtó egyetlen orgánumától sem kérték, hogy a magyarországi fejleményekkel foglalkozzon. A szövetség decemberben kiadott közleményében megállapította, hogy “Magyarországon egyes ágazatokban ténykedő cégekre és pénzügyi intézményekre kivetett válságadók aránytalanul magasak, büntető jellegűek, a külföldi gazdasági szereplőkre nézve hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak, érvényességük időhossza homályos. Ezen körülmények megnehezítik az e szférákban ténykedő, a BDI-ben is képviselt német vállalatok számára a tervezést, a jövőbeli, a magyar nemzetgazdaság számára is fontos fejlesztéseket” – emlékeztet a hetilap.

A Figyelő megjegyzi: az adók ellen tiltakozó 13 multinacionális cég akcióját minden bizonnyal német szereplők koordinálták, a lap szerint vélhetően az E.ON kezdeményezésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik