Üzleti tippek

Átszabták a cafeteriát, drágulhat a tankolás – Így adózunk jövőre

Új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb fellépés, Google- és Facebook-adó – a többi között ezeket hozza a 2017-es adócsomag, amelyet ma fogadott el az Országgyűlés.

A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát. Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és gyakorlatilag valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások – összegezte az Ado.hu szakportál.

Friss meglepetés: átírták a cafeteriát

A béren kívüli juttatások rendszerének átrajzolása az Európai Bíróság ítélete nyomán vált kötelezővé a kormány számára; a kötelezettségnek a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatában tettek eleget.

Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Adómentes, tehát sokkal kedvezőbb a SZÉP-kártyánál és az évi százezer forintnál, hiszen azok után szja-t és ehot is fizetni kell.

Éppen úgy adómentes lesz, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás vagy a sportrendezvényre szóló belépők – ezek adómentessége megmarad.

Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. A javaslatban nem szerepel felső összeghatár.

Nagy jelentőségű módosításról van szó, amely jelentős összegeket áramoltathat a magán-egészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg.

Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás (a többi önkéntes pénztári támogatással együtt) kikerül a béren kívüli juttatások köréből, és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz.

Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett).

Ezen túl az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat SZÉP-kártyára a munkáltató.

A cég a cafeteria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és úgynevezett kultúrabelépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.

A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.

Ezeket hagyták ki a béren kívüli juttatásokból

Ahogy arra az indoklás is felhívja a figyelmet, a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (például üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től nem minősülnek béren kívüli juttatásnak – írja az Ado.hu.

Csökken az áfa, nő a családi kedvezmény

  • A baromfihús, a friss tej, a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról.
  • Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken.
  • Az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik.
  • A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra emelkedik.

Adócsalás: kiskapuk zárulnak

2017 januárjától a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár egymillió forint. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még idén bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, illetve 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.

Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő „csodafegyvere” az áfacsalásokkal szemben.

A kormány nem titkolt célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság. További változás, hogy az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautók is.

Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó

2016. szeptembertől a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához. Az így befolyó többletbevételt az alsóbbrendű utak felújítására költenék.

Szintén a törvényalkotási bizottság által elfogadott módosítás szerint az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett; az indokolás szerint így a helyhatóságok kompenzálhatnák a 2017-es költségvetésükben csökkenő támogatásukat.

Jön a magyar Google-adó

Az általános indokolás szerint „a magyar Google-adó biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól”.

Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét, és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor a NAV felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírságösszeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint.

Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa. Ez alapján, ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz a NAV-hoz, és a közzétevő a hatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli – részletezte a szakportál.

Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklámközzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett). A javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik