Anyatej (Anyatej, Tej, Labor)
Üzleti tippek

Több pénzt költenének kutatásra a cégek

24.hu
24.hu

2016. 05. 31. 13:03

A Deloitte hatodik alkalommal elkészített felmérése szerint Magyarországon idén először többen tervezik a K+F ráfordítások növelését, mint ahányan a szinten tartását. Emiatt megnő a hazai piaci igény a képzett K+F szakértőkre, a hatékonyabb konzorciumi együttműködésekre, valamint a szellemi tulajdonjog és a tudás hasznosíthatóságának tisztázására. A K+F pénzügyi eszközök iránt azonban mérsékeltebb a válaszadói elkötelezettség.

Átalakult a támogatási rendszer

2015-től jelentősen átalakult az uniós és a hazai kutatás-fejlesztési forrásokat kezelő pályázati-támogatási rendszer. A 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre álló 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás mellett a 2016. évi Programstratégia keretében idén mintegy 80 milliárd, míg 2017-ben előreláthatólag közel 83 milliárd forint lesz elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására.

„Az elmúlt hat évben első alkalommal többen tervezik a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelését a következő 1-2 évben, mint ahányan a szinten tartást vetítik előre. Ez elősegítheti a GDP-arányos vállalati K+F ráfordítások további növekedését. A válaszadók szerint leginkább befolyásoló külső tényező a sokféle támogatási lehetőség, azaz a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás, illetve adókedvezmény elérhetősége. Mivel a vissza nem térítendő támogatások a nagyvállalatok számára egyre korlátozottabban lesznek elérhetőek, a visszatérítendő támogatások pedig kevésbé vonzóak számukra, fennállhat annak a kockázata, hogy a relatív forrásbőség nem feltétlenül járul hozzá a vállalati K+F ráfordítások arányos méretű növekedéséhez – összegezte Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának vezető partnere.

Így látják a nagyvállalatok a kutatás-fejlesztést

  • Az előző évekhez képest jelentősen kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre 2015-ben (11,5%). Ezzel szemben növekedett azoknak a száma, akik árbevételük 3 és 10% közötti értékét fordították K+F-re.
  • Középtávon, vagyis a következő 3-5 évben, a megkérdezett cégek közel 60%-a a tervezi a K+F ráfordítások növelését 2015-höz képest.
  • Pozitív eredmény, hogy idén már a vállalatok 73%-a jelezte, hogy ismeri a K+F adókedvezményeket, ráadásul közülük bő 40 százalék hangsúlyozta, hogy tökéletesen tisztában van velük – ennek ellenére a válaszadók alig 50%-a veszi igénybe őket.

Kockázatok a szabályozásban

Azon válaszadók közül, akik szerint a társaságuk folytat adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F tevékenységet, a legtöbben (23,9%) azt emelték ki, hogy a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének a hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezt követi szorosan az adóhatóság K+F adókedvezményekre vonatkozó álláspontjával kapcsolatos bizonytalanság (19,6%), illetve a K+F tevékenységekhez kapcsolódó költségeket alátámasztó belső elszámolások (17,4%) kialakítása.

Márkus Csaba kiemelte: „az elmúlt két évhez képest növekedett azon válaszadók aránya, akiknek nincsenek megfelelő erőforrásai a pályázati lehetőségek nyomon követésére, illetve a pályázatok elkészítésére, azaz látható piaci igény lenne a képzett szakértők jelenlétére. A pénzügyi eszközök, például kedvezményes kamatozású hitelek, garanciaeszközök használata pedig még összetettebb megközelítést kíván”.

A közép- és nagyvállalatok körében végzett régiós felmérésben idén a 78 válaszadó magyar cég mellett kilenc további közép-európai ország (Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.