Egyelõre nincs senki, aki megmondhatná, hogy bruttó 202 ezer forint fölött pontosan a félszuperbruttó milyen formája marad meg – mondta az fn.hu kérdésére Lõcsei Tamás, a PwC adószakértõ partnere. Ezt vélhetõen szerdán tudjuk meg a kormány döntése után. Hogy 1,135-ös lenne a szorzószám, az még csak találgatás – mondta. (Jobb híján ezzel a számmal számolta ki a következményeket az RSD DTM tanácsadó cég. Az eredményekbõl kiderül: az alacsonyabb jövedelmûeknél drasztikus fizetésemelésekre lenne szükség, hogy valóban ne járjanak rosszabbul.)
A bruttó 202 ezer forintos összeghatár – amely fölött a kormányzat szerint már jobban járnak a munkavállalók – mintha az 5 százalékos bérajánlás utáni emelés révén állna elõ – magyarázta az adószakértõ.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi közleménye szerint az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékû, átmeneti jellegû hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 000 forint feletti jövedelemmel rendelkezõ munkavállalóknak. Ez eltér attól a korábbi kormányzati nyilatkozattól, hogy teljesen kivezetik az adójóváírást s a félszuperbruttót egy lépésben. Ugyancsak eltér a már az Orbán-kormány idején hozott hatályos adótörvényekben foglaltaktól, amely két év alatt vezette volna ki a félszuperbruttót.
Jelen állás szerint a minimálbér 92 000 forintra, a garantált bérminimum 108 000 forintra emelkedne, a bérajánlás 5 százalékos lenne, ha elfogadják a tárgyalók a kormány javaslatát (ami aligha kétséges). Megmarad a költségvetési szférában jelenleg is mûködõ kompenzációs rendszer (s a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelõen alighanem megmarad a bérbefagyasztás is). Nyitott kérdés, hogy a munkavállalókat terhelõ egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történõ megemelésének hatása benne lesz-e a kompenzációs rendszerben.
Annyi viszont biztos, hogy – mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi közleményében írta – a kormány új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának.
