A gázpiac logikája szerint működhet a hazai üzemanyagpiac, ha az állam a Mol legnagyobb tulajdonosaként visszaél befolyásával – állította lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője emlékeztetett: bár gázigényünk 80 százalékát Oroszországtól szerezzük be hosszú távú szerződések alapján, a kormány a szerződésben meghatározott árnál jóval alacsonyabb piaci árhoz igazította a hatósági gázár képletét; az árkülönbséget a nagykereskedő E.ON nyeli le.
Az európai olaj- és benzinárak az adriai és amszterdami tőzsdei árhoz igazodnak. A Mol azért kiugróan nyereséges a régióban, mert százhalombattai finomítója jóval korszerűbb, mint a rivális OMV schwechati üzeme. A Mol többletprofitját az állam – meghatározó tulajdonosként – elvileg nyugodtan fordíthatja például bevételeinek növelésére vagy a benzinár csökkentésére – érvel Hegedűs. A közgazdász szerint mindez úgy torzítaná a piaci viszonyokat, hogy – a gázpiachoz hasonló módon – a költségek nemzetgazdasági szinten jelentkeznének. Fellegi Tamás egyébként a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: a benzinárakat ezután is a világpiaci folyamatok alakítják majd, nem pedig a kormány.
Kérdésünkre, hogy a Mol-profittal való játszadozás nem riasztja-e el az olajcég többi tulajdonosát, Hegedűs úgy válaszolt: a húr túlfeszítése esetén ez elképzelhető. A közgazdász reméli, hogy erre nem kerül sor, de emlékeztetett: a rezsiköltségek letörése hangsúlyosan szerepel a kormány programjában és kommunikációjában egyaránt.
Oroszfóbia a motiváció?
Erőtlennek tartja a Mol-részesedés megvásárlása mellett felhozott kormányzati érveket Hegedűs Miklós. A kutató szerint a Mol állami tulajdonrész nélkül is rendkívül sikeresen terjeszkedett a régióban, és nem látni, ehhez az állami pakett mit adhatna hozzá. Az ellátásbiztonság erősödése is nehezen értelmezhető számára, mert a második világháború óta nem volt benzinhiány Magyarországon. Mindezek miatt Hegedűs úgy véli: a bevásárlás hátterében leginkább Oroszország-fóbia állhat.
Jogos a felvetés, de nincs túlzott kockázata – mondta Herczenik Ákos az fn.hu-nak, amikor arról faggattuk, lát-e ilyesféle veszélyeket a Mol-pakett megvásárlása nyomán.
Az állam jó gazda és rossz gazda is lehet, a hazai gáznagykereskedők kálváriájára emlékszik a piac, és a befektetők nagy figyelemmel fogják követni a Mol-menedzsment döntéseit ebből a szempontból is – nyilatkozta a Raiffeisen Bank elemzője.
A rezsiköltségek befagyasztása érdekében nagyobb kontrollt kíván gyakorolni az állam az energetikai cégekre; azt remélem, hogy mindez nem vagy csak elenyésző mértékben hat majd a Mol gazdálkodására – mondta az elemző, aki részben ennek a félelemnek tulajdonítja, hogy a piac visszafogottan reagált a keddi bejelentésre. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden azt is közölte, hogy újabb energetikai bejelentések következnek – ezeket a Mol-tulajdonszerzéssel együtt fogják a befektetők minősíteni – vélte a közgazdász.
A GVH nem akadály?
A Gazdasági Versenyhivatal többször is vizsgálta a Mol árképzését, mert a hivatal előző vezetése azt vélelmezte, hogy a magyar olajcég visszaél piaci erőfölényével és túlzottan magasan tartja az üzemanyagárakat. A vizsgálatok a gyanút nem igazolták. A GVH új, november óta hivatalban lévő vezérkara jó partnere lehet a kormányzatnak: a feladatát közmegelégedésre végző Nagy Zoltán helyett azt a Juhász Miklóst választotta elnöknek a kormánytöbbség, akinek szakmai és etikai kompetenciáját is megkérdőjelezte az ellenzék és a Transparency International.
