Az ügyben még 2003 júniusában, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Munkaügyi Központ feljelentése alapján indult nyomozás egy felszámolás alatt álló részvénytársaság jogosulatlan bérgarancia-igénylése miatt. Hasonló ügyekben más cégek ellen más nyomozó hatóságok is eljárást indítottak, de az azonos elkövetői kör miatt egyesítették az ügyeket, és a nyomozás az NNI-hez került – mondta Papp Csaba.
A gazdaságvédelmi nyomozók megállapították, hogy 1998 és 2000 között a békéscsabai központú egykori kötöttárugyár és egy budapesti részvénytársaság termelő- és munkaerőbázisán jogutódként létrejött cégek 2001-2002-ben gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak, megrendeléseik nem voltak, munkabért fizetni nem tudtak, és több tíz-, illetve több százmillió forintos köztartozással kerültek felszámolás alá.
Az utódcégek tényleges irányítását végző két magyar állampolgár és 12 társa 2002-ben a már fizetésképtelenné vált, vagyon nélküli, a gyakorlatban már nem működő cégek nevében mintegy 140 munkavállalóval kötött munkaszerződést. A dolgozók foglalkoztatására esélyük sem volt, erre nem is került sor – tette hozzá Papp Csaba.
A munkaszerződéseket, illetve a fiktív munkaviszonyok alátámasztására szolgáló hamis iratokat arra használták fel, hogy a cégcsoportban korábban ténylegesen munkát végzők bérkövetelését fedezni tudják a Munkaerőpiaci Alapból. A felszámolóbiztosokat és a munkaügyi központokat megtévesztve az egyik cég esetében 140, míg a másik cégnél 60 millió forint támogatáshoz jutottak hozzá, és ezeket az összegeket a szabolcsi, illetve a Fővárosi Munkaügyi Központ ki is fizette.
