Kábel-keresztmetszet

Magyarországon – a Szonda Ipsos felmérése szerint – 2004 végén a háztartások 58 százalékában volt található kábeltelevízió, ami azt jelenti, hogy közel 2,24 millió háztartás fizet elő kábeltelevíziós szolgáltatásokra.

„A kábeltévés-piacra jellemző, hogy a korábbi extenzív előfizetés-szerzési törekvések után mára a szolgáltatók a meglévő hálózatok fejlesztésére összpontosítanak, az előfizetői bázis mellett ugyanis a hozzáférési hálózat is komoly üzleti értéket képvisel. Ez ma még elsősorban a csillagpontos rendszer kiépítését jelenti az összes előfizető számára” – mondja Kis Gergely, a távközlési piacon a közelmúltban részletes felmérést végző GKIeNet kutatásvezetője.

Integrált szemlélet

Az évek óta piacvezető UPC a stagnáló piacon már nem annyira az előfizetők számának, mint inkább a szolgáltatások körének bővítésében látja az előre vezető utat. Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója úgy fogalmaz, ők ma már a kábeltelevíziós piacot nem önmagában szemlélik, hanem a vezetékes szolgáltatások piacán belül helyezik el egy távközlési alternatívaként. Vagyis a hálózaton megvalósított komplex szolgáltatások lesznek mérvadók – az internet, az IP-alapú hangátvitellel megvalósuló telefonszolgáltatás, később pedig az interaktivitást és nagyobb csatornaválasztékot lehetővé tévő digitális televíziózás.

Hasonló konszolidáció jellemzi a többi piacvezetőt is, akik már szintén megtették a szükséges lépéseket az úgynevezett double, illetve triple play irányában. A nagy intenzív növekedési lehetőséget rejtő internet- és telefonszolgáltatás visszahathat az előfizetői szám növelésére is. A szélessávú internetet már minden „nagy” kínálja, ennek előfizetői száma jelenleg 200 ezer körül mozog, de az IP-telefónia is szinte minden szolgáltatónál elérhető. A UPC 2004 őszétől, a T-Kábel 2005. júliustól kínál kábeltelefon-szolgáltatást is, a Fibernet pedig jövő év januárjától száll be a hangtovábbításba.

A GKIeNet kutatásának nemzetközi tapasztalatai is azt mutatják, az integrált tartalom, adat- és hangszolgáltatással (mert valójában ezt jelenti a triple play) a kábeltelevíziós szolgáltatók elméletileg és gyakorlatilag is támadási felületet tudnak találni a vezetékes hangszolgáltatók eddigi felségterületén. Sőt, az Egyesült Államokban a vezetékes távközlési szolgáltatók közül már az IP alapú tévét vezetik be (BellSouth, Verizon és az SBC is). Európában a France Télécom, és az izlandi inkumbens már beindította a kereskedelmi IP televíziót; a szolgáltatás kísérleti fázisban van a Swisscomnál, a Telekom Austriánál, illetve a Telecom Italiánál. Noha jelentős virtuális potenciállal rendelkezik ez a fajta integrált szolgáltatás, a GKIeNet Magyarországon nem jósol 2008-ig számottevő mértékű fejlődést, tekintettel a korlátozott és kiszámíthatatlan fizetőképes keresletre, szerzői jogi és szabályozási körülményekre, a műszaki kérdőjelekre, illetve a szervezeti konfliktusokra.

A közönség a korszerűtlen

Egyéb digitális fejlesztések azonban már megindultak a piac nagyágyúinál. A digitális műsortovábbítás bevezetésének és elterjedésének gátja nem elsősorban műszaki, hanem sokkal inkább a fogyasztói igények megváltoztatásának sebességén múlik. A hagyományos kábeltévé elérte az életciklusának csúcsát, ezért most van itt az ideje a televíziózás megújításának, az interaktivitás, digitális technológia behozatalának. Mivel azonban már most is 40–50 csatorna érhető el a legtöbb szolgáltatónál, ezért a digitalizálás nem a még nagyobb számú kínálat miatt lesz vonzó a fogyasztók számára. A kínálatot ennek ellenére – már csak az új tematikus csatornák megjelenése miatt is – bővíteni kell, ami elkerülhetetlenné teszi a digitális továbbítás bevezetését.

A jelenlegi csatornakapacitásának minden szolgáltató a végére ért, már csak a meglévő műsorok kiszelektálásával tud helyet szorítani az újonnan megjelenőknek. „Sajnos ma már nincsenek a választékban olyan adások, amelyekről könnyen lemondhatnánk, de az említett szempontok figyelembevételével jövőre kényszerűen ki kell hagynunk a kínálatból a Euronewst, a Deutsche Wellét és a CNBC-t. De újak is jönnek: a TV Deko és az Echo tévé” – mondja Szűcs.

Formabontás

Míg korábban a kábeltévé „helyzeti előnye” volt, hogy a televízión kívül más eszköz nem kellett hozzá, hamarosan szükség lehet egy kiegészítő, úgynevezett set-top-boxra, amely az átállítást elvégzi azon hagyományos tévéknél, melyek a digitális jeleket nem tudják fogni. Ennek jelentősége azért nagy, mert információink szerint a UPC-nél a digitális kábeltévé-szolgáltatás az előkészítési fázisban tart, a T-Com pedig a közeli jövőben rézérpáros hálózaton fog elindítani digitális triple play szolgáltatást. Mivel a technológiai feltételek adottak, a kérdés leginkább az, hogy mennyibe fog kerülni az ilyen szolgáltatási típust az otthonokban dekódolni képes Set-Top-Box. Jelenleg ugyanis egy készülék ára csaknem százezer forint. Nem véletlen, hogy a UPC holland anyacége által idén októberben indított nagyszabású projektben 300 millió eurós beruházással ingyen láttak el minden előfizetőt a digitális vevődobozzal. A kísérlet tapasztalatai alapján kezdi majd el a cégcsoport a többi országban megvalósítani a szolgáltatást, legkorábban 2007-től kezdődően.

Szűcs László szerint azért is kell lassú átállásra számítani, mivel alapvetően a konzervatív fogyasztói igények megváltoztatásán múlhat az újfajta szolgáltatások sikere. „Első lépésben nem szolgáltatási modellt váltunk majd, hanem csak technikai hátteret. Nagyjából ugyanazt nyújtanánk, mint eddig, de eközben elkezdjük megmutatni, hogy mire képes még ez a technológia.”

Ez a gyakorlatban elsőként mégiscsak nagyobb programválasztékot fog jelenteni, hiszen egy analóg csatornán hat digitális csatornát lehet a jelenlegi tömörítéssel továbbítani. Ez nagy lehetőséget ad még akkor is, ha a – digitális formában egy analóg csatorna helyét elfoglaló, várhatóan jövő évtől már Európa-szerte megjelenő – HDTV adások elindulnak. Később pedig a fogyasztói igények alakulásával az interaktív szolgáltatások is helyet kaphatnak; ehhez azonban megfelelő minőségű, vonzó magyar tartalomra is szükség lesz majd. Mint a Marketing&Média megbízásából a TNS Hungary által végzett kutatásból kiderült, a közönség alapvetően elégedett a kábelcsatornák kínálatával, legalábbis azokéval, amelyekre fordítanak figyelmet.

Szabályozatlanul

A digitális földfelszíni műsorterjesztés bevezetésére Magyarország 2012-es határidőt vállalt. Egyelőre az új technológia szabályozása törvényileg még nem szabályozott, de az Informatikai és Hírközlési Minisztérium már elkészítette az Elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény ezzel összefüggő módosításáról a javaslatokat, valamint az átmeneti szabályozásról szóló törvény tervezetét. A technikai eszközök kiépítése a tervek szerint már 2007-től megkezdődne.

A földfelszíni digitális műsortovábbítás a kábelen (és/vagy műholdon) szolgáltatók piacán is jelentős változásokat hozhat, hiszen új konkurencia megjelenésére biztosít lehetőséget, amelyek hozzájuk hasonló fejlettségű szolgáltatásokat lesznek képesek kínálni. A Magyarországon viszonylag magas bekábelezettségi arány, valamint a lassú megvalósítás azonban egyelőre a régi játékosoknak kedvez, nem véletlen, hogy egyelőre nem igyekeznek beruházásokkal is megerősíteni pozíciójukat. Ráadásul a fogyasztók is akkor fogják tudni csak igazán kihasználni a digitális televíziózásban rejlő értékeket, ha már lesznek digitális kamerákkal és egyéb igen drága berendezésekkel készített műsorok is, amelyek látványossá teszik az új és régi technológia közti minőségi különbséget.