A gyerekek késztetik a szülőket a médiaeszközök vásárlására, ők döntik el mit néznek, mikor és kivel. Ráadásul jelentősen megugrott a kizárólag „gyerekhasználatú” tévékészülékek száma, a hirdetések közül pedig leginkább az alkoholreklámokat preferálják a kamaszok. Többek között ez derült ki az ORTT és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által megrendelt, 13–14, illetve 17–18 éves korcsoporton végzett reprezentatív kutatás ereményeiből. A négyfős kutatócsoport az adatokat Balatonalmádiban, a III. Nemzetközi Médiakonferencián prezentálta és értékelte.
A járókából a tévé elé
Tudta-e hogy…?
Tévénézésre fordított idő tekintetében a világ élvonalában vagyunk, Európában pedig dobogósok.
„A kisebbek tévénézési ideje jóval hosszabbra nyúlik, őket a reklámokkal is jobban lehet manipulálni. Ha a reklámokkal elérik őket, akkor nagyon erős nyomást gyakorolnak a szülőkre.” – mondta Sági Matild, a TÁRKI piackutatási és adatfelvételi igazgatója, a kutatócsoport egyik tagja. A reklámok hatását a spontán említés és a tetszés alapján vizsgálták. Kiderült, hogy a két korcsoport leginkább az alkohol, illetve ezen belül a sörreklámokat részesíti előnyben, mert számukra szimpatikus életérzést és stílust kommunikálnak. Ugyanakkor leginkább a mosószerreklámokat utasították el, mert kommunikációs üzeneteikben munkára és az ehhez kapcsolódó tevékenységekre koncentrálnak. A spontán említések 14 százaléka vonatkozott a mosószer, míg 7-7 százalékuk a sör, illetve illatszerhirdetésekre.
Tévé mint példakép
Érdekes jelenség, hogy bár a kamaszok döntő többsége rendelkezik saját tévével, 57 százalékuk mégis gyakran tévézik együtt a szüleivel. Ha találnak közös, a család minden tagja számára érdekes, családbarát műsort – elsősorban sorozatokat vagy szappanoperákat – akkor örömmel tévéznek együtt, de csak 27 százalékuk beszéli is meg a látottakat, pedig szakértők szerint ezzel lehet leginkább elejét venni a káros hatásoknak, a félreértelmezésnek, a frusztrációknak és a félelmeknek. A kamaszok számára a szórakozás elsősorban társas kapcsolatok megszervezését jelenti, amelyben viszont nem az otthoni médiaeszközök (tévé, internet) játsszák a főszerepet, hanem – 31 százalékuk szerint – immár a mobiltelefon. Az előzőekhez képest meglepő változás, hogy a televízió már nem a hétköznapi szórakozást, hanem elsősorban információforrást és igazodási pontot jelent a fiataloknak, amely az alapértékek, a hovatartozás és a példaképek vonatkozásában meghatározó eszközzé vált. A megkérdezettek 66 százaléka szerint az információ megszerzésében hátrányt szernvednek azok, akiknek nincs tévéjük. „A televízió a mindennapi élet természetes közegét jelenti, amely teljesen beékelődött az életükbe” – összegezte az eredményeket Sági Matild.
