A Holcim által Nyergesújfalu-Tát térségében tervezett cementgyár Európa legkorszerűbb gyára lenne, melynek a környezeti hatástanulmányára eddig a cég mintegy 100 millió forintot költött, a nyergesújfalui ipari parkba tervezett üzem területének opciós jogáért pedig 75 millió forintot fizettek az önkormányzatnak – mondta el Richad Skene a vállalat igazgatóságának elnöke.
Skene továbbá megjegyezte, hogy a Holcim csoporton belül még nincs döntés a térségbeli befektetés helyszínéről, hiszen Nyergesújfalu mellett a szlovákiai Rohoznik, és a romániai Élesd még versenyben van. E térség mellett szólna azonban, hogy a közelben, Lábatlanon 138 éve készítenek cementet és még 120 évre elegendő kitűnő minőségű mészkő áll rendelkezésre a közeli bányákban, amely egyébként a cement legfőbb nyersanyaga.
A magyar leányvállalat a tervek szerint 2005 decemberében terjeszti elő az anyacég vezetésének az új, 62 milliárd forintos zöldmezős beruházásból megvalósuló gyár tervét, akkor már remélhetőleg a környezetvédelmi engedéllyel, és a környező települések lakóinak támogatásával együtt – mondta Skene.
A Holcim már április végén benyújtotta az illetékes hatóságokhoz a gyár létesítésének környezetvédelmi engedélyezési kérelmét, melynek értékelése még folyamatban van. Az eddigi hatósági visszajelzések azonban pozitívak, és úgy tűnik, nem lesz akadálya a környezetvédelmi engedély kiadásának – mondta az elnök-vezérigazgató.
Sem hamu, sem salak, sem szennyvíz
Dobos Imre projektvezető elmondta, hogy a Holcim a mintegy 4,5 millió tonnás magyar cementfelhasználás évi 2-2,5 százalékos növekedésével számol. Emellett remélik, hogy az éves 1 millió tonna elsősorban ukrán és kisebb részt szlovák importból származó cement mennyisége csökken az éleződő piaci verseny és a kisebb szállítási költségek előnye miatt.
Az új cementgyár a vállalat képviselői szerint kelet-közép-európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű lenne. A nyergesújfalui gyár működésének megkezdésével az évi félmillió tonnát termelő, elavult lábatlani gyárat bezárnák. Az új üzem átvenné a régi cementgyár mintegy 230 dolgozóját és még 52 új munkahelyet létesítene, évi 1,5 millió tonna cement termelése mellett, melynek során 75 ezer tonna – ebből 25-30 ezer tonna veszélyes – hulladékot égethetne el.
Ezzel kapcsolatban Dobos hangsúlyozta, hogy a gyártás során a máshogy egyébként feldolgozhatatlan hulladék beépül a cementbe, ezért sem hamu, sem salak, sem szennyvíz nem képződik, veszélyes hulladékok lerakására meg nem kerül sor az üzem területén. Ráadásul a gyárban minden folyamat zárt közegben folyik majd.
Az új cementgyár Tát és Nyergesújfalu tervezett ivóvízbázisára települne ugyan, de annak felmérését pénz hiányában az önkormányzatok még nem tudták befejezni – mondta Dobos. A Holcim ezért felajánlotta, hogy saját finanszírozásból – mintegy 10 millió forint nagyságrendű költségből – pontos felmérést készít a környező vízbázisokról – emelte ki a projektvezető.
Tiltakozás
A Holcim új gyára ellen korábban több környezetvédelmi szervezet felemelte a szavát, Táton pedig helyi népszavazást írnak ki a beruházás ügyében, miután a táti választópolgárok több mint fele aláírásával tiltakozott a szomszédos Nyergesújfalun készülő cementgyár ellen.
Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője felszólította a kormányfőt, hogy utasítsa a környezetvédelmi tárcát: Nyergesújfalu-Tát térségében a dunai szakaszt regisztráltassa veszélyeztetett vízbázissá, hogy a Holcim Hungária Rt. ne építhessen ott veszélyes hulladék égetésére is alkalmas cementművet.
