Pénzügy
savings, money, annuity insurance, retirement and people concept - close up of senior woman hands holding money jar

Olcsónak tűnik, mégis nagyon drága? A nyugdíjra félretett pénzzel is ez a helyzet

24.hu
24.hu

2017. 09. 16. 14:00

Nagyon jó, ha a mindennapokban érzékeny vagyunk a költségekre, viszont a pénzügyek világában nincs egyszerű dolgunk. Itt van a nyugdíjcélú megtakarítások példája is, ahol nagy fejtörést okoz megítélni, melyik is lehet a kedvezőbb választás. Ugyanakkor, ha átrágjuk magunkat a számokon, arra a meglepő következtetésre juthatunk, hogy az első ránézésre magasabb költségű önkéntes nyugdíjpénztár végeredményben nagyobb időskori megtakarítást eredményez. A Bankmonitor írása.

Rengetegszer foglalkoztunk már az egyes nyugdíjcélú megtakarítások költségeivel, de a tapasztalatok alapján a téma továbbra is sok kérdést vet fel az emberekben. Ha már egyszer az ember félretesz a nyugdíjra, akkor természetes, hogy olyan lehetőséget szeretne választani, amivel a lehető legjobban jár.

Leggyakrabban az önkéntes nyugdíjpénztárakkal és a nyugdíjbiztosítással futhatunk össze, ha a nyugdíjcélú megtakarítások kerülnek szóba. Abban mindkettő hasonló, hogy igénybe lehet venni a befizetések után járó 20%-os adóvisszatérítést, viszont a működésben és a költségekben már nagy eltéréseket tapasztalhatunk.

Hogy lesz a ránézésre drágábból az olcsóbb megtakarítás?

A nyugdíjbiztosítások esetében a teljes költség mutató (TKM) hivatott kifejezni, hogy gyakorlatilag mekkora kiadás merülhet fel a megtakarítással. Voltaképpen

a TKM negatív hozamként is felfogható: a biztosításnak ennyi hozamot legalább el kéne érnie ahhoz, hogy a költségeket is kitermelje, vagyis a betett pénzünknél legyünk.

A nyugdíjbiztosítás lejáratától függően a TKM átlagosan 3-4% közelében alakul, azonban annál magasabb lesz, minél magasabb várható hozamú mögöttes befektetést választunk (az MNB ajánlása alapján maximum 5-5,75% lehet).

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében átlagosan 5-6%-os befizetés arányos költséggel találkozhatunk, vagyis a pénztárba fizetett összegeket ilyen költséggel terhelik. Ez első látásra magasnak tűnik, azonban megvezetjük magunkat, ha az abszolút számok alapján ítélkezünk, és nem nézünk mögéjük.

A fő különbség a részletekben rejlik, vagyis abban hogy a nyugdíjbiztosításnál a TKM vagyonarányosan adja meg a költségeket, míg az önkéntes nyugdíjpénztárnál a befizetésekre vetítve látjuk a költségeket. Hogy mit jelent ez? Egy egyszerű példából azonnal ki fog derülni.

Mondjuk évi 120 ezer forintot 5 évig félreteszünk egy egyszerű betétben 4%-os kamat mellett. Két variánst ajánlanak számunkra, az egyiknél minden évben megnézik, éppen mennyi pénzünk van bent, és arra 3%-os költséget számolnak fel, a másiknál pedig minden évben megnézik, éppen mennyit fizettünk be, és azért 5%-ot kérnek el.

Az egyszerű számításokat egy táblázatban vezettük le.

Ez alapján akkor döntünk jól, ha a magasabb, 5%-os befizetéssel arányos variánst választjuk, ugyanis ekkor évről évre ugyanannyi a költség, viszont a teljes egyenleghez képest egyre csökkenő mértékű.

Ugyan az egyenleg alapján az első 2 évben még jobbnak tűnik az első, a költséget vagyonarányosan terhelő megoldás, de hamar hátrányba kerül, mert mindig az összes bent lévő pénzre számítja fel a költségeket. Ráadásul a lemaradás annál nagyobb lesz, minél hosszabb időre tervezünk befektetni.

A leegyszerűsített példa után érdemes visszatérni a valóságba is, ugyanis a költségek terén a nyugdíjcélú megtakarítások is így működnek. Nagyon nem mindegy, hogy a teljes bent lévő összegre terhelik a költséget, mint azzal a nyugdíjbiztosítás népszerűsítése esetében találkozunk, vagy az aktuálisan befizetett összegből vonják le a díjakat, mint az önkéntes pénztáraknál. Az eltérő vetítési alap miatt pedig

az önkéntes nyugdíjpénztár olcsóbb a nyugdíjbiztosításnál, és ez átlagos befizetés mellett is milliókkal nagyobb megtakarítási összeget jelent.

Tehát nem érdemes ránézésre ítélkezni, hiszen a pénztáraknál elsőre magasabbnak tűnő költség idővel arányaiban jóval kisebb lesz. Az összes kifizetett költség így 2% alá is csökkenhet, mire nyugdíjba vonulunk, és ebben már benne van a befektetésnek a költsége is.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden élethelyzetben az önkéntes nyugdíjpénztár lesz a legjobb megoldás, mindenesetre a költségek terén mindenképp felé billen a mérleg nyelve. A NYESZ ennél is olcsóbb megoldás lehet az 1% alatti vagyonarányos költségnek köszönhetően, de valamit valamiért, hiszen ez esetben nem portfóliók vagy eszközalapok közül választhatunk, hanem nekünk kell meghatározni a befektetések körét.

Számoljon utána, hogy ha rendszeresen félretesz, mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthat!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.