Nyírmihálydi, 2010. február 24.
Az E.ON munkatársa lerángatja a hálózatról a lopáshoz szükséges vezetéket egy olyan lakóház előtt, melynek lakói a mérőórát megkerülve, illegális módon, drótok segítségével közvetlenül a hálózatról jutnak elektromos áramhoz Nyírmihálydiban. A településen húsz rendőr közreműködésével az E.ON tizenhat munkatársa felszámolta az áram lopására alkalmas eszközöket és az átalakított mérőberendezéseket. Az akció során 17 büntetőfeljelentést tettek..
MTI Fotó: Balázs Attila
Pénzügy

Szembeszállt az áramszolgáltatóval, és győzött, de így még jobban ráfizetett

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 04. 01. 12:00

A fogyasztónál jogtalanul kapcsolták ki az áramot, a békéltetők mégis a szolgáltatónak adtak igazat. Ő azonban nem hagyta annyiban.
Korábban a témában:

Olvasónknál, Zsoltnál az E.ON 2015 júliusában kikapcsolta az áramszolgáltatást azon a címen, hogy 60 napon túli tartozásuk van. Pedig a férfi folyamatosan fizette a számláit.

Zsolt nagycsaládos, jó állása van, csoportos beszedési megbízással fizeti számláit éppen azért, hogy ne legyen tartozása. Arra is ügyelni szokott, hogy a kiegyenlítéshez mindig legyen elegendő pénz a bankszámláján. 2015. február végén-március elején mégis megesett, hogy amikor a bank le akarta emelni a februári áramdíjat, éppen nem volt 35 ezer forintnyi egyenlege. Zsolt ezt nem vette észre, és mivel később is folyamatosan emelték le a díjakat a számlájáról, azt hitte, minden rendben.

Tartozás miatt kikapcsolták az áramot

Aztán a szolgáltató május elején küldött neki két levelet is, hogy tartozása van, május végén pedig egy értesítést, hogy a februári díjtartozás miatt ki fogják kapcsolni náluk a szolgáltatást. Zsolt nem akart a postára rohangászni a csekkel, ezért telefonon próbált intézkedni: megkérte a szolgáltatót, hogy a következő beszedésben emelje le számlájáról a februári tartozást is. A férfi egyébként – helyesen – úgy tudta, hogy a Ptk. szerint (feltéve, hogy más egyezség nincs a felek között) a kiegyenlítést mindig a legkorábbi számlatartozásba kell beszámítani. Vagyis hogy kérnie sem kellett volna a februári tartozás kiegyenlítését, hiszen a szabálynak pont az a lényege, hogy rendszeres fizetés esetén ne alakulhasson ki 60 napon túli tartozás.

A kiegyenlítés azonban továbbra sem történt meg, és megjelentek a szerelők, hogy kikapcsolják a szolgáltatást. Zsolt aznap is  másfél órán keresztül próbálta elérni telefonon, hogy intézzék el a korábbi számla kiegyenlítését a későbbi befizetésekből, de nem sikerült. Végül kikötötték náluk az áramot. Két napig voltak így, közben kiolvadt a mélyhűtőjük. Aztán ki kellett fizetniük a visszakapcsolási díjat is, ami majdnem 18 ezer forint.

Nem volt fedezet, nem jogos a panasz

Ezután Zsolt a helyileg illetékes békéltető testülethez fordult, és kártérítési igényt jelentett be a számla összegére, kiegészítve 50 ezer forintos nem vagyoni jellegű kárigénnyel.

A békéltető testület azonban végzésében 3 indokra hivatkozva úgy ítélte meg, a szolgáltató nem hibázott, a fogyasztó kárigénye pedig nem jogos. A három indok:

  • A folyószámla-kivonat alapján igazolható volt a fedezethiány.
  • A szolgáltató többször is értesítette levélben a fogyasztót a tartozásról (fizetési felszólítások, kikapcsolás értesítő).
  • A fogyasztó nem igazolta híváslistával, hogy kérte az E-ON ügyfélszolgálatán a tartozás beszedését. (Zsolt szerint ezt nem neki kellett volna igazolnia, hanem az áramszolgáltatónál kellett volna, hogy nyoma legyen, hiszen rögzítik is a bejelentéseket.)

A békéltetők a végzésben nem tettek említést arról, hogy figyelembe vették volna a folyamatos teljesítéssel összefüggésben a Zsolt által a beadványban említett Ptk.-s beszámítási szabályt, amely szerint (ha a felek másképp nem rendelkeznek) a korábbi számlát kellett volna előbb kiegyenlíteni.

A békéltető testületi végzés ellen nem lehet fellebbezni, azonban joga van a fogyasztónak bírósághoz fordulni – Zsolt ezt meg is tette, de a bíróságon már igaza kimondása mellett csak a hűtőleolvadás miatti 6 ezer forintos kár megtérítését kérte. Amikor rákérdeztünk ennek az okára, azt mondta, megviselte kicsit a békéltetés.

Jár a kártérítés

A bíróság szerint Zsolt keresete megalapozott volt, a következők miatt:

  • Nem volt megállapítható, hogy a felek megegyeztek volna arról, hogy a csoportos beszedésnél az összegeket a régebben lejárt számlákon kell-e jóváírni vagy sem. (Az E.ON nem csatolt erre vonatkozó üzletszabályzatot, illetve általános szerződési feltételt.)
  • A szolgáltató hátralékértesítőiből nem derült ki, hogy a márciusban beszedett összeget a márciusi részszámlára írták jóvá (és nem a hátralékban lévő februárira).
  • A hátralékértesítőket nem tértivevényesen adta fel a szolgáltató, vagyis az átvétel nem volt bizonyítható.
  • A május végi levél átvétele bizonyított, de a bíróság szerint ez az értesítés már túl kései volt. A jogszabályi előírás az, hogy „megfelelő időben” kell értesíteni a fogyasztót. A bíróság álláspontja szerint a márciusi tartozásról a 60 napos kikapcsolási fenyegetettségre is tekintettel legkésőbb április végéig kellett volna szabályszerűen értesíteni a fogyasztót.
  • Mivel az értesítő levelek tartalmi és időbeli kifogás alá estek, a bíróság úgy vette, hogy a szolgáltató nem értesítette a fogyasztót arról, hogy nem februárra, hanem márciusra számolta el a márciusi befizetését.
  • A fogyasztó joggal hihette azt, hogy a befizetéseivel minden rendben volt.
  • A szolgáltatónak a később beszedett összege(ke)t nem a tárgyhónapra, hanem a régebben lejárt tartozás(ok)ra kellett volna elszámolnia.
  • Ha a szolgáltató helyesen járt volna el, nem lett volna 60 napos tartozás, jogszerű ok a kikapcsolásra és nem olvadt volna le a hűtő. Ezért jogos a kártérítés.

A végeredmény az, hogy az E.ON-nak meg kellett fizetnie a leolvadási kárt (6 ezer forint), és még 1800 forintos részperköltséget. Zsoltnak pedig 10 ezer forint kereseti illetéket kellett lerónia, vagyis még inkább mínuszba került az ügyben. Viszont a lelke megnyugodott, mert kimondták végre, hogy neki volt igaza. Ez ha nem is teljesen, de részben kárpótolta.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.