Egy friss felmérés szerint temetnénk a készpénzt, szívesen átállnánk arra, hogy csak bankkártyával fizessünk, és még egy bankfiók nélküli világgal is ki tudnánk békülni.
Vagyis lenne igényünk az elektronikus bankolási és fizetési megoldásokra. A kormány is rájött, hogy túl sok készpénz van forgalomban, és helyette erősíteni kellene a bankkártyás fizetéseket, ezért POS-terminál-telepítési programot indítana.
Igaz, meglátásuk szerint leginkább a telepítési költségek szabnak gátat a kártyás fizetés terjedésének, pedig ez nem így van. A vállalkozások inkább a kártya-elfogadás fenntartási költségeire panaszkodnak.
2007-ben drágállották
A GVH és a MASMI legfrissebb kutatása a témában 2007-es. Akkor azt szűrték le, hogy a következő a probléma Magyarországon a kártyás fizetésekkel: a kereskedők úgy érzik, indokolatlanul magas terhet jelent nekik (és ennek következtében a fogyasztóknak is) a kártyás tranzakciókhoz kapcsolódó, a banknak fizetendő díj. Az átlagos jutalék középértéke a kutatás szerint 2007-ben tevékenységtől, boltfajtától és kártyatípustól függően 1,5 és 2,9 százalék között volt. Egyes kereskedőknek ezért nem is érte meg akkoriban az alacsony profit mellett bankkártya-leolvasót telepíteni.
Az átlagos 3,8 napos banki jóváírást viszont elfogadhatónak tartották, ám az eljárás lassúságára már sokan panaszkodtak. És azt is jelezték, hogy olcsóbbnak tartják a készpénzes fizetést.
Kevesebb lehet a jutalék
Nemrégiben megnéztük, a 2007-eshez képest hogyan változtak a kártyaelfogadás költségei. Azt találtuk, hogy a telepítésnek, csatlakozásnak a nagyobb bankoknál nincs költsége (tehát nincs igaza a kormánynak, amikor ebben látja a terjedés gátját). Viszont többnyire van pár ezer forintos havidíj, igaz, a forgalom függvényében ez több banknál le is nullázható. A kártyaelfogadói jutalékot pedig mindenhol az adott vállalkozásra szabják, így annak mértékét egyedi érdeklődéssel lehet csak kideríteni. A jutalék mértéke egyébként valamennyit csökkenhetett mára, a 2007-es felméréshez képest, 1,5-2 százalék körüli lehet következtetésünk szerint.
Már tíz éve is úgy vélték, kell a versenyképességhez
Hogy akkor mégis milyen indokot találtak a bankkártya-elfogadás mellett szűk 10 éve? A megkérdezettek 74 százaléka azért fogadott el bankkártyát, mer sok vásárló használja, igényli. 46 százalékuk a jó image kialakítása miatt döntött így, míg 44 százalékuk a versenytársak nyomására. További okok voltak még a készpénz hiánya, a kockázat mérete, a gyorsaság, az adminisztrációs munka csökkentése és az idegenforgalom.
A kifogások ellenére a felmérés azt is kiderítette, hogy az elterjedtség további növekedése várható, hiszen a cégek 22 százaléka tervezte a kártyás fizetés bevezetését. Leginkább azért, mert nem akartak versenyhátrányba kerülni és vevőket veszíteni.
Forgalomnövelő hatása lehet a kártyának
Eléggé megmozgatta a kutatásban részt vevő kkv-k fantáziáját a felmérés készítőinek egy megjegyzése is. Eszerint a bankkártyás fizetést alkalmazó cégek mintegy negyede érzékelt árbevétel- és/vagy profitnövekedést, mióta bevezette ezt a pénzkímélő eszközt. A legmagasabb részarányt a nagyméretű kiskereskedelemben, a legalacsonyabbat pedig az autókereskedők körében tapasztalták.
Erre hivatkozik egy 2008-as cikk is, amely már akkor is leszögezte: kártyás fizetés nélkül már nincs üzlet.
10 év alatt megháromszorozódott az elfogadóhelyek száma
Ennek ellenére ekkor még a szóba jöhető üzletek csak mintegy negyede vezette be a kártyás fizetést lehetőségét. A jegybanki statisztika szerint 2006 végén az üzletek pénztáraiban mindössze 33 766 POS berendezés üzemelt.
És hogy mi történt ezen a téren 10 év alatt? A legfrissebb MNB-s adatok szerint 2015 végére már (több mint 82 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen) a POS terminálok száma meghaladta a 101 ezret, és ezek több mint 62 százaléka támogatta az érintéses fizetéseket is.
De mint a kormány 2016-2020-as konvergenciajelentése is kitér rá, ezzel a POS-számmal még mindig elég nagy lemaradásban vagyunk Európához képest.
Egyre többen vásárolnak kártyával
Ha a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal magyarországi elfogadói hálózatban lebonyolított vásárlási tranzakciók számát nézzük, akkor már éves szinten is szembeszökő a növekedés. Az előző év negyedik negyedévéhez viszonyítva 2015-ben több mint 21 százalékos emelkedésnek köszönhetően meghaladta a 112 milliót a tranzakciók száma. Értékben nézve pedig ennél is nagyobb volt a bővülés a jegybanki adatok szerint: a 841 milliárd forintos összforgalom majdnem 27 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.
Szóval ha elfogadjuk, hogy már 2008-ban sem ment az üzlet kártyás fizetés nélkül, akkor ez manapság még inkább igaz lehet. Tényleg fel kéne zárkóznunk Európához.
