2030–2040-re a nyugdíjak helyettesítési rátája (a jelenlegi 89 százalékról) 50 százalékra is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy az aktív évek idején megszokott jövedelem kevesebb, mint felével számolhat a munkavállaló időskori ellátásként – mondta a hvg.hu-nak Matits Ágnes. A nyugdíjszakértő szerint már azoknak is jelentős életminőség-romlással kell számolniuk, akiknek viszonylag normális volt a fizetésük, de nem készültek fel az időskori éveikre.
Mivel azonban egyre magasabb azon nyugdíjba vonulók aránya, akik életük jelentős részében minimálbérre voltak bejelentve, drasztikusan megemelkedhet azok száma, akik minimális nyugdíjat kapnak majd.
Ez pedig könnyen szociális katasztrófához vezethet. Éppen ezért Matits szerint a nyugdíjrendszer teljes megváltoztatására és egyebek között az alapnyugdíj bevezetésére lenne szükség.
Különben jön a tömeges időskori szegénység
A probléma az, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak túlnyomó többsége aligha rendelkezik megtakarítással. Márpedig Matits szerint komoly társadalmi feszültséget szülhet a tömeges időskori szegénység, hiszen benne van a pakliban, hogy az idősek legalább fele nem lesz képes fenntartani magát.
Erre lehetne megoldás az alapnyugdíj, ami kvázi alanyi jogon járna mindenkinek, aki egy évet is ledolgozott. Ez a mai nyugdíjminimumnál (jelenleg 28 500 forint) magasabb összeg lenne, de a nagyságrendje attól függhetne, hogy az állam szolgáltató szinten (például időskori ellátás) mit biztosítana ingyen.
Az azért nagyjából kiszámítható, hogy minimum havi 40-50 ezer forinttal érdemes számolni.
