adó (adózás, )
Pénzügy

Adóztatás – a környező országokban is lazítanak

24.hu
24.hu

2016. 04. 04. 10:28

Növekvő családi kedvezmények Csehországban és Lengyelországban. Egyszerűsített és rugalmasabb adófizetés Horvátországban és Romániában. Külföldi munkavállalókat érintő módosítások Szerbiában és Szlovéniában. A Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója összefoglalja és kommentálja a közép-kelet-európai térség legfontosabb adóváltozásait.
Korábban a témában:

A Deloitte számos hazai ügyfele érdekeltségekkel rendelkezik a régió más országaiban, illetve tervez olyan beruházásokat, amelyek szempontjából releváns a szomszédos országok adópolitikája. Általánosságban elmondható, hogy a közép-kelet-európai adópolitika évről-évre az adózók fizetési és adminisztrációs terheinek csökkentésére és a költségvetési bevételek hatékonyabb beszedésére törekszik.

Ennek érdekében már bevezettek és várhatóan bevezetnek még további olyan megoldásokat, mint amilyen az adóhatósági adómegállapítás folyamata, a növekvő családi kedvezmények intézménye, az egyszerűsített adatszolgáltatási kötelezettségek, vagy a megfelelő céllal adómentesen biztosítható juttatások körének növelése – foglalta össze röviden a régiós változások lényegét a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója, Horváthné Szabó Beáta. Nézzük a részleteket.

Csehország

A cseh törvényhozás és adópolitika célja a közterhek hatékonyabb beszedése, melynek érdekében a 2014-ben hivatalba lépett kormány folyamatosan próbál lépéseket tenni az egyes jogszabályváltozásokkal. Idén a személyi jövedelemadó szempontjából nem történt annyi változás, mint az előző évben, amikor is átfogóbb módosításokat tett a cseh kormány az adózás területén.

A családok támogatása továbbra is első számú szempont Csehországban, melynek fényében az igénybe vehető családi kedvezmény összegét – hasonlóan a hazai törekvésekhez – ismét növelték. A családi kedvezmény igénybevétele mellett a bölcsődei költségek adóalap csökkentő tételként továbbra is elszámolhatóak, amelynek összege 2014-ben történt bevezetése óta folyamatosan növekszik. (Jelenleg az aktuális minimálbér összegében van maximalizálva.)

A cseh kormány nem titkolt célja, hogy munkavégzésre ösztönözze az állampolgárokat, ahelyett hogy állami szociális juttatásokból próbálják fenntartani magukat, ezért a minimálbéreket évről évre növelik. Továbbá, annak érdekében, hogy a dolgozók magasabb bért vihessenek haza, az effektív adóterheket a különböző igénybe vehető kedvezményekkel igyekeznek pozitív irányba befolyásolni. Az utóbbi időben a cseh adóhatósági gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldről származó jövedelmet is valló magánszemélyek bevallását, illetve e jövedelmek adózását rendszeresen vizsgálja az adóhatóság. (Tipikusan ilyen esetek a külföldi kiküldetési struktúrák.) Amennyiben kettős adóztatás elkerülése érdekében a cseh adóztatás alól jövedelem kerül mentesítésre, a cseh adóhatóság egy arról szóló igazolás bemutatását kéri, hogy a Csehországban az adó alól mentesített jövedelmek után az adó külföldön megfizetésre került. Ez sokszor nehézséget okoz, figyelembe véve az egyes országok eltérő bevallási és befizetési határidőit.

Amennyiben a magánszemély osztalékot, vagy kamatjövedelmet vallott, számíthat rá, hogy egy ellenőrzés folyamán a bankszámla egyenleg bemutatását is kéri a hatóság.

Mindezek azt eredményezik, hogy az adminisztrációs terhek és bürokrácia növekedésével az adózóknak is növelniük kell felkészültségüket. Nem csak a tekintetben, hogy helyesen készítsék el az adóbevallásaikat, hanem, hogy egy esetleges adóellenőrzés folyamán az elkészítés során alkalmazott elveket és számítási módszereket megfelelően alá is tudják támasztani – emelte ki Horváthné Szabó Beáta.

Horvátország

A tőkejövedelmek utáni adófizetés egyszerűbbé vált azáltal, hogy a fizetendő adót csak az adóévet követő év január 31-ig kell megfizetni, míg korábban ezt legkésőbb a jövedelemszerzést követő 8 napon belül kellett teljesíteni.

Hasonlóan az idén indított magyar gyakorlathoz, a horvát adóhivatal is bevezette az adóhatósági adómegállapítás rendszerét. Habár egy bizonyos adózói kör, például egyéni vállalkozók, nemzetközi szállítást végző hajókon dolgozók, vagy azon adózók, akik vonatkozásában nem szolgáltattak adatot év közben, továbbra is önadózás útján teljesíti bevallási kötelezettségét, a legtöbb bevallás benyújtására kötelezett munkavállaló részére a hatóság készíti el a bevallást. Az adómegállapítást a hatóság június 30-ig elkészíti, melynek eredményéről értesíti az érintetteket. A határozat ellen egy hónapig, azaz július végéig lehet fellebbezni – fejtette ki Horváthné Szabó Beáta.

További apróbb érdekesség lehet a horvát személyi jövedelemadózást érintően, hogy az új szabályok értelmében üzleti útnak olyan utat tekintenek, ami maximum 30 napig tart folyamatosan. Valamint, a napidíj adómentesen juttatható mértéke is mérsékelve lett oly módon, hogy amennyiben napi egyszeri étkezés (ebéd vagy vacsora) biztosított, abban az esetben 30 százalékkal, míg napi kétszeri ellátás esetén 60 százalékkal csökken az adómentesen elszámolható összeg. Habár az üzleti utak során felmerülő költségek vonatkozásában egyszerűsödtek az adatszolgáltatási kötelezettségek, a napidíjra és a saját személygépkocsi használatra vonatkozóan továbbra is szükséges adatot szolgáltatni a hatóság részére.

Lengyelország

Közép-Európában meghatározó adópolitikai elem a családok támogatása akár a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmények biztosításával vagy egyes adómentesen adható juttatások bevezetésével – ez Lengyelországban sincs másként. Az idei évtől, amennyiben a lengyel munkáltató egy saját, úgynevezett szociális alapból finanszírozza a munkavállaló gyermekének óvodai, bölcsődei vagy napközis költségeit, az teljes mértékben adómentes juttatásnak minősül. Ha ezek a költségek nem ebből az úgynevezett szociális alapból kerülnek finanszírozásra, abban az esetben csak a költségek egy része biztosítható adómentes formában. Tekintettel arra, hogy a fenti rendszer csak ez évtől került bevezetésre, egyelőre nehéz megjósolni mekkora népszerűségnek fog örvendeni ez a juttatási forma a lengyel munkáltatók körében.

A szakértő elmondta: Hasonlóan a magyar gyakorlathoz, a lengyel munkáltatóknak is jövedelemigazolást kell kibocsátaniuk a munkavállalók részére, illetve ebben az esetben a lengyel adóhatóság részére is. A korábbi gyakorlathoz képest azonban egy olyan változás történt, hogy az év végi igazoláson jelölni kell az adott munkavállaló – lengyel vagy nem lengyel – adóügyi illetőségét.

Habár Lengyelországban a 2016. évre vonatkozóan jelentős adóváltozás nem történt, a jelenlegi várakozások alapján legkésőbb 2016 novemberében fognak törvénymódosítási javaslatot benyújtani és várhatóan elfogadni a jelenleg érvényes adómentes jövedelemsáv és az egyes személyi jövedelemadó kulcsok vonatkozásában, mely leghamarabb 2017 januárjától léphet életbe. Amennyiben ez megvalósul, úgy Lengyelországban ez lesz az első személyi jövedelemadó kulcsokat érintő változás 2009 óta.

Románia

Érdekes változás a román adóhatósági gyakorlatban, hogy a kiküldetés keretében Romániába érkező munkavállalók esetében a hatóság 2016. január 1-jétől értelmezi a törtévi illetőség fogalmát. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Romániába érkező külföldi munkavállaló attól a pillanattól válik világjövedelmén adókötelessé Romániában, ahogy a belföldi illetőség szabályoknak megfelel.

Korábban, ha az adóév folyamán román illetőségűvé is vált a magánszemély, csak az azt követő év január 1-jétől adózott világjövedelmén, tekintettel arra, hogy a törtévi illetőség ismeretlen volt a román szabályozásban. Összhangban a fentiekkel, ha a munkavállaló elhagyja Romániát, az adóév hátralévő részében ugyancsak nem tekintendő már román adóilletőségűnek. Bővült továbbá az adóalapot csökkentő tételek köre a munkáltató által teljesített privát egészségbiztosítási hozzájárulás összegével, mely mind a személyi jövedelemadó-, mind pedig a járulékalapot csökkenti – részletezte Horváthné Szabó Beáta.

Befektetési szempontból mindenképpen izgalmas, hogy 2016 januárjától az osztalékként megszerzett jövedelmek a korábbi 16% helyett egységesen 5% személyi jövedelemadó terhet viselnek, ami mellett bizonyos esetekben további 5,5% egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség merülhet fel. Továbbá, a román társaságok részvényeinek értékesítéséből származó jövedelem román forrású jövedelemnek minősül, függetlenül attól, hogy a kereskedés melyik ország tőzsdéjén/piacán történik.

A román hatóságok idén bevezették a lehetőséget, hogy az adózó bizonyos feltételek teljesülése esetén részben mentesülni tudjon a már esedékes, de még meg nem fizetett adókötelezettség után kivetésre kerülő késedelmi pótlék alól. Továbbá, az új szabályok lehetőséget biztosíthatnak a késedelmes megfizetés vonatkozásában kiróható bírságok alóli teljes mentesülésre is. Az erre vonatkozó speciális kérelmet 2016. június 30-ig szükséges benyújtani, a hátralékot pedig március végéig kell kiegyenlíteni.

A részvényjuttatási programokra vonatkozóan is további adókedvezmények váltak elérhetővé Romániában: annak érdekében, hogy egy részvényjuttatási program kedvezményesen adózás alá essen, a jogosultaknak a program keretében ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott részvényeket legalább egy évig szükséges tartaniuk.

Szerbia

Az újévi módosításoknak köszönhetően, az ingatlanból származó jövedelem 2016-tól különadózó jövedelemként adózik a korábbi árfolyamnyereségként való adókezelés helyett. Az adó mértéke ez esetben 20%, míg az általánosan elszámolható költséghányad 25%. Kivételt képeznek ez alól az olyan esetek, amikor az ingatlan idegenforgalmi céllal kerül hasznosításra (pl. apartmanok, szobák kiadása turisták részére), és az adózó ez által jut bevételhez. Ilyen esetben a bevétel 50 százaléka is elszámolható költségként. Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szerb kifizetőtől vagy egyéni vállalkozótól származik, a kifizetőnek adóelőleg levonási kötelezettsége van a juttatott jövedelem tekintetében – akárcsak a magyar szabályozásban.

Szerbiában a külföldi munkavégzésért járó napidíj adómentes összege 50 euró. Emellett az adómentesen elszámolható utazási költségtérítés mértéke is növekedett olyan esetben, amikor a munkavállaló saját személygépkocsit használ üzleti útra. Ilyenkor a felhasznált üzemanyag árának 30%-a adómentes juttatásnak minősülhet – mutatott rá a szakértő.

Foglalkoztatást ösztönző célzattal Szerbiában különféle adó- és járulékkedvezmények érhetőek el a munkáltatók részére, amennyiben új munkavállalót alkalmaznak. Kisvállalkozások esetében például legalább két új munkavállaló alkalmazása esetén az utánuk megfizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékoknak akár a 75 százaléka is visszajárhat a foglalkoztatónak. Ha a munkáltató (kisvállalat vagy egyéni vállalkozó) élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt egészen 2017. év végéig megteheti a korábbi 2016. június végéig történő igénybevétel helyett.

Újévi változás, ha egy magánszemély olyan szerb társaságtól részesül jutalomban (készpénz vagy más természetbeni juttatásban), akivel nem áll munkaviszonyban, adókötelezettség akkor merül fel, ha a juttatás értéke egy kifizető vonatkozásában meghaladja a 12 ezer szerb dinárt (kb. 30 ezer forintot). Érdekesség, hogy árfolyamnyereségből származó jövedelmek esetében 30 napon belül bevallást szükséges benyújtani a szerb hatóság részére ezen jövedelmekről, egyben a vonatkozó adókötelezettséget a hatóság állapítja meg, amelyről az adózót értesíti. Az adófizetési kötelezettséget a hatósági adómegállapítás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell rendezni.

Szlovákia

A tőkejövedelmek Szlovákiában korábban eltérően adóztak, attól függően, hogy azt az adózó belföldről vagy külföldről szerezte. 2016-tól azonban ezen jövedelmek egységesen 19% adókulccsal adóznak. Az adómentes jövedelmek köre januártól tovább bővült, így például nem kell adót fizetni a hosszú távú befektetési alapból szerzett kifizetések után, amennyiben az adott portfóliót a magánszemély több mint 15 évig tartotta. Ez a szabályozás emlékeztet a Magyarországon elérhető tartós befektetési számlákra, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a magyar szabályozás kedvezőbb, mindössze 5 éves tartási időszakot ír elő az adómentesség elérése kapcsán. Továbbá, ha a szlovák adózók a tulajdonukban lévő nyilvánosan forgalomba hozott részvényeket legalább egy évig tartják, és annak eladásával nyereséget realizálnak, ugyancsak nem merül fel adófizetési kötelezettség, mint ahogy az öregségi nyugdíjalapból (a nyugdíjrendszer második pilléréből) szerzett kifizetések esetében sem.

Hasonlóan a hazai gyakorlathoz, 2016-tól szlovák szomszédjainknak is lehetősége van felajánlani adójuk 2 százalékát egy non-profit szervezet részére, amit az év végi bevallásukon tudnak megtenni. További érdekesség, hogy a módosított szabályozásnak köszönhetően az orvosok és orvosi szolgáltatásokat nyújtók részére a gyógyszercégek által adott pénzbeli vagy akár természetbeni juttatások is egységesen 19 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettséget viselnek – kommentálta Horváthné Szabó Beáta.

A nemzetközi munkaerő-kölcsönzésnél érdekesség, hogy a legutóbbi törvénymódosítás értelmében, külföldi társaság fióktelepe – mivel ugyanaz a társaság – nem tekinthető gazdasági értelemben vett munkáltatónak, így a külföldi cégnek mint kifizetőnek regisztrálnia kell a szlovák hatóságnál, mely által ugyanazon havi adóelőleg megállapítási, levonási, bevallási kötelezettség vonatkozik rá, mint más szlovák székhelyű társaságokra.

Szlovénia

Habár a progresszív adótáblában és a személyi jövedelemadó kötelezettségek mértékében jelentős változás nem történt (a legmagasabb jövedelemszint esetében 50%-os az adókötelezettség mértéke), az osztalék és kamatjövedelmek tekintetében változott a bevallási határidő. Míg korábban a jövedelemszerzés negyedévét követő hó 15-ig kellett ezt bevallani, most elegendő az adóévet követő február 28. napjáig teljesíteni.

A szakértő rávilágított: Ahogyan 2014 elejétől hazánkban is, úgy 2015. szeptember 1-jétől már Szlovéniában is elérhető az összevont engedély a külföldről érkező munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy már nem külön tartózkodási és munkavállalási engedély kerül kiállításra, a munkavállalók egy összevont dokumentumot kapnak. Érdekesség továbbá, hogy a szlovén legfelsőbb bíróság ítélete alapján változás történt az adóügyi illetőség megállapítási szabályaira vonatkozóan a jelenlegi hatósági gyakorlatban. Meg kell különböztetni azt is, hogy az adóilletőség a szlovén belső jogszabályok alapján kerül megállapításra, vagy az alkalmazandó kettős adóztatást elkerülő egyezmény előírásait is figyelembe kell venni.

A korábbi gyakorlat alapján a magánszemély adóügyi illetősége a szlovén személyi jövedelemadó törvény és az alkalmazandó kettős adóztatás elkerülésére létrejött egyezmény előírásainak figyelembevételével került megállapításra, melyre vonatkozóan a szlovén adóhatóság igazolást állított ki a magánszemélynek. Egészen mostanáig ezek az igazolásokat akár előzetesen, egy előre meghatározott időszakra is kiállíthatták. A legfelsőbb bíróság jelenlegi ítéletében azonban azt az álláspontot képviselte, hogy a szlovén adóhatóságnak nem feladata és nem kötelessége az adóügyi illetőséget előre megállapítania az egyezmény értelmében, tekintettel arra, hogy ezt a kérdést nem az adóhatóságnak szükséges megoldania egy előzetes és jogilag kötő erejű határozat kiállításával.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezen túl a szlovén adóhatóság csak a helyi adójogszabályok alapján ítélheti meg egy magánszemélyek adóügyi illetőségét. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények rendelkezései pedig abban az esetben alkalmazandóak, ha az adózó olyan speciális jövedelmet kap, ahol ezeket a rendelkezéseket szükséges figyelembe venni, és akkor is csak a jövedelemszerzés időpontjában vagy annak bevallásakor.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.