számla (Array)
Pénzügy

Számlázási mizéria: a hibás teljesítési időpontot muszáj javítani

24.hu
24.hu

2016. 01. 28. 15:32

Korábban a témában:

A számla formai hibái mindig is nagy „kedvencei” voltak az adóhatóságnak, nemcsak nálunk, az Európai országok bürokratái ezzel biztosra mennek és kikényszerítik, hogy minden dátum pontos legyen. Most, hogy a folyamatos teljesítés szabályozását (amiről pl. itt olvashat) sikerült jó bonyolulttá tenni, indokoltabban merül fel, hogy az áfabevallások benyújtása előtt mi a teendő egy hibás teljesítési dátumú számlával – állítja Ruszin Zsolt adószakértő Adófórumon megjelent publikációjában.  

Az elmélet világos

Az adóhatóság hibás teljesítési időpont esetén megtagadhatja a levonható adót, azonban ez csak a legvégső lehetőség. A hivatalnál persze könnyen vérszemet kaphatnak a revizorok, ha olyan nagy összegű számlát látnak, amibe „bele lehet kötni”, ezért célszerű folyamatosan megkövetelni, hogy a megállapításokról az ellenőrzés során tájékoztatást kapjunk (Art. 97.§ (3)). A miniszteri indoklás ehhez még azt is hozzáfűzi, hogy a megállapításokról szóló tájékoztatás folyamatos! Így jogszabálysértést követ el az a revizor, aki a jegyzőkönyv átadásáig kivár a megállapítás közlésével, majd írásban „szúrja hátba” az adózót. Tipikusan ilyen eset a számla formai hibáira tett megállapítás eltitkolása, holott azt az adóhatóság saját irányelveiben is azt közlésre javasolja, sőt hiánypótlási felszólítást irányoz elő.

Amennyiben az ellenőrzés megállapítása szerint a gazdasági esemény a számlában foglaltak szerint megtörtént, azonban a számla az Áfa tv. által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság felhívja az adóalanyt a számla hibájának a kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására. Amennyiben az adóalany a valós adatok alapján az Áfa tv. rendelkezéseinek megfelelően módosított számlát az eljárás során és az adóhatóság határozatának jogerőssé válásáig azt bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – az adólevonási jog keletkezésének adómegállapítási időszakára, illetve az azt követő (elévülési időn belüli) adómegállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható. (3010/2015 NAV útmutató, 39. pont)

Nem véletlen

Az adóhatóság nem véletlenül illesztette be a fentieket a gyakorlatába, hiszen a témában a belga bürokraták járták ki, az Európai Unió Bíróságánál (EUB), a C-271/12-es ügyben, hogy megtagadhassák az áfát, mert az ügyfél elkésett a hibajavítással. A per anyagjaiban azt olvashatjuk, hogy a belga adóhatóság aggályosnak tartotta a befogadott számlákat, arra hivatkozva, azok csak főösszeget tartalmaztak, anélkül hogy feltüntették volna az egységárat és a munkaórák számát. Az adóhatóság megállapításait követően – késedelmesen – megkapta ugyan a szolgáltatási szerződéseket, de azokról továbbra is hiányzott a pontos dátum. Az is zavarta a revizorokat, hogy a számlákon kézírással egészítettek ki a hiányzó adatokkal, így e számláknak semmilyen bizonyító ereje nem volt.

A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy elvi és gyakorlati szempontból is helyesen járt el a belga adóhatóság, mert nem ellentétes a közösségi irányelvvel az egyenesen adózó számlák esetében a formai hibák számonkérhetőségének előírása, és annak a kijavítása a jogerős döntésig bezárólag kell, hogy megtörténjen. A javítás módját azonban a bírság nem kifogásolta, csupán annak elkésettségét! A fordított adózású számlák esetében más a helyzet, az adózó önmagának felszámított áfalevonását a hivatal formai okokból nem kifogásolhatja.

Nagy a kockázat

A fentiek alapján tehát sokat kockázat a könyvelő, ha egy hibás teljesítési időpontú számlával találkozik, és azt olyan számlakibocsátótól fogadták be, ahol nem várható a számla későbbi kijavítása – állítja Ruszin. Természetesen ez fordítva is igaz. A tartósan piaci jelenlétet garantáló vállalkozáshoz lehet ugyan fordulni a számla kijavítása érdekében, de az később is pótolható, a helyes teljesítési időpontban a hibás számla alapján is gyakorolható a levonási jog.

A NAV gyakran hivatkozik arra, hogy számítógépes számla csak számítógépes számlával javítható, és a papíralapú számlát is csak az azon történő „szabályszerű javítással” lehet alkalmassá tenni a levonási jog gyakorlására. Ez a vélelem túlságosan szigorú, túllép a levonási jog ellenőrzésével összefüggő közösségi irányelvek tartalmán. Főszabály szerint ugyanis az adólevonási jog nem korlátozható és bár Magyarországon nagy divat a számlakibocsátás formai szabályait tételesen előírni, arra a levonási jog gyakorlásának megtagadása során nem lehet hivatkozni. Ezt az adóhatóság által elhallgatott Pannon-Gép Centrum Kft ügyében mondta ki az EUB, amely végül a korábbi PM rendelet szigorú példányszámozási szabályainak hatályon kívül helyezéséhez vezetett. Az EUB azonban itt is kiemelte, hogy a Pannon-Gép Centrum számláin a teljesítési időpontot a kibocsátó kijavította, de a kijavítási módszer kapcsán azonban az EUB nem fogalmazott meg elvárást!

Tehát a hibás teljesítési időpont javítani kell!

A folyamatos teljesítéssel összefüggő bonyolult teljesítési időpontok miatt növekedhet az a többletadminisztráció, ami a hibás számla kijavításával függ össze. Szerencsés lenne, ha az adóhatóság Központi Irányítása tisztázná, hogy a kijavítás „módszere” mikor képezi akadályát a levonási jog gyakorlásának.

Ruszin Zsolt

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 30.
Egy résztvevő kerékpározik az Ironman 70.3 triatlonversenyen Budapesten 2016. július 30-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.