Pénzügy

Maradt az alapkamat

24.hu
24.hu

2015. 12. 15. 14:17

Korábban a témában:

Változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A keddi döntéssel az alapkamat már az ötödik egymást követő hónapban maradt rekordalacsony szinten, 1,35 százalékon. Matolcsy György MNB-elnök a júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

A monetáris tanács tagjai a legutóbbi, november 17-i kamatdöntő ülésen egyhangúlag szavaztak az alapkamat szinten tartására.

Felvették a kesztyűt

Az Equilor értékelése szerint mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem konvencionális eszközökre kerül át.

November 25-én Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője a Reuters kérdésére úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa “finomhangolhatja” monetáris politikai eszköztárát, mivel a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások lehetőséget adnak a további lazításra. Elsősorban a jegybank önfinanszírozási programját érintheti a módosítás, ezen belül is a hozamgörbe hosszú lejáratait célozhatja a jegybank. Ennél konkrétabb információt majd három órakor ismerhetünk meg, amikor az MNB inflációs és GDP előrejelzését is közli.

2015 szeptemberében már lefelé módosította előrejelzését a jegybank, az infláció tekintetében 2015-ben 0,0% a most érvényes várakozás a korábbi 0,3% helyett, 2016-ra pedig 1,9% a korábbi 2,4% helyett. Vágtak a GDP-kilátásokon is már három hónappal ezelőtt: 2015 3,2%-ot prognosztizáltak a korábbi 3,3% helyett, de 2016-ra változatlan maradt az előrejelzett 2,5%-os növekedési ütem. Hasonló mértékű lépésre számítunk most is a jegybanktól. Ez azt jelenti, hogy az infláció idén és jövőre is elmarad a 3 százalékos középtávú céltól, és legfeljebb az előrejelzési horizont végén kerülhet annak közelébe. A rekord alacsony nyersaanyagárak mellett az MNB számára a belső kereslet élénkítése és a hitelezés beindítása elsődleges fontosságú.

Gyengítheti a forintot

A délután háromra várt intézkedések előfutáraként ma délelőtt az MNB új rendelkezésében az anticiklikus tőkepufferráta mértékét január 1-től 0 százalékban határozta meg. A testület közölte, hogy a rátában a következő 1 éves időhorizonton nem várható változás. Ez a ráta a CET1-ből kerül képzésre és csak a nagy bankokat terheli. Véleményünk szerint ezzel a rendelkezéssel az MNB szándéka, hogy támogassa a hitelezést, anélkül, hogy a bankközi folyamatokba újra beavatkozna vagy a forint árfolyamát lényegesen befolyásolná.

A bejelentendő nem konvencionális lazítási eszközök az Equilor szerint közép és hosszútávon valószínűleg gyengítik majd a forintot. Várakozásaik szerint 2016-ban a 320 feletti régiókban mozog majd a forint, de rövid távon inkább a szokásos “év vége hatás” és a gyengülő dollár határozza meg a kereskedési sávot 320 alatt.

Nem okozott meglepetést

A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a Monetáris Tanács az irányadó rátát 1,35%-on a mai döntés alkalmával – értékeltek az Erste elemzői. A jegybanki kommunikáció alapján várható volt szerintük, hogy a döntéshozók nem élnek a változtatás jogával. Továbbá a novemberi közlemény is erre tett utalást.

A legfrissebb novemberi inflációs adat alapján elmondható, hogy tovább gyorsult a fogyasztói árindex (az októberi 0,1%-ról 0,5%-ra év/év). Várakozásaik szerint ez a következő hónapokban is folytatódhat, melynek köszönhetően januárban 1,5% fölé emelkedhet a mutató. Fontos azonban megjegyezni, hogy az olajárak újra esésnek indultak, ami az üzemanyagárakon keresztül negatív kockázatot jelent az inflációs mutató esetében is. Ezzel összhangban arra számítanak, hogy a szeptemberi előrejelzéshez képest lefelé módosíthatja a jegybank a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését.

Nemzetközi színtéren a szerdai Fed kamatdöntő ülése és sajtótájékoztatója kiemelt fontosságú. A piaci várakozások szerint a szigorítás mellett tehetik le voksukat a döntéshozók, amire 2008 óta nem volt példa a tengerentúlon. Európa esetében az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása az irányadó. A legutóbbi döntés alkalmával újabb lazító intézkedéseket jelentett be Mario Draghi, és nem elképzelhetetlen, hogy amennyiben szükséges, jövőre további lépéseket vezetnek be.

Utóbbi a magyar döntéshozók törekvéseit támogatja, miszerint 2017 végéig kívánják fenntartani a jelenlegi 1,35%-os kamatszintet. A bank elemzői úgy gondolják, hogy legalább 2017 első negyedévének végéig változatlanul hagyhatja a tanács az irányadó rátát. Ugyanakkor alternatív forgatókönyvükben vázolnak egy olyan eshetőséget is, miszerint 2016 második negyedévében újabb kamatcsökkentésbe kezdhet a jegybank. Ez abban az esetben következhet be szerintük, ha a várakozásoktól jelentősen elmarad a negyedik negyedéves gazdasági növekedési ütem.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.