Matolcsy-Gyorgy(960x640).jpg (Array)
Pénzügy

Matolcsy: új időszámítás kezdődött a jegybankban 2013-ban

24.hu
24.hu

2015. 11. 04. 10:54

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az új időszámításnak köszönhetően ma már azt lehet mondani, hogy ár- és pénzügyi stabilitás van Magyarországon, továbbá az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Korábban a témában:

Matolcsy György szerdán a parlamentben az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentései és beszámolói, illetve az ezekhez kötődő határozati javaslatok vitájában azt mondta, 2013 márciusától az új vezetés irányításával az MNB visszatért a felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybanki pályára.

Az elődöt nem kímélte

A 2013 előtti szakaszt úgy írta le, hogy az MNB akkori vezetése a jegybanktörvényben rögzített egyetlen mandátumának sem tett eleget: nem volt ár- és pénzügyi stabilitás, és a bank nem támogatta a kormány gazdaságpolitikáját. Sőt abban az évben mintegy 40 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a magyar jegybank – idézte fel Matolcsy György.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ra jelentős, 203 milliárd forintos veszteséget jelzett az MNB, abban az évben, amikor Magyarország túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülése volt a tét.

Ha megvalósul a jegybanki vezetés előrejelzése, akkor Magyarország nem kerülhetett volna ki abban az évben az eljárás alól, mert nem lett volna három egymást követő évben 3 százalék alatt az államháztartási hiány – magyarázta.

Jelentős jegybanki fordulatnak tartja saját munkásságát

Matolcsy György közölte, az új vezetés 2013 márciusában megvizsgálta a tervezett veszteséget, és jelezte az Európai Bizottságnak, hogy nem lesz veszteséges az MNB. Úgy folytatta, egy aktív és intenzív jegybanki politikával elérték, hogy az MNB 2013-ban 23,6 milliárd forintos pozitív eredménnyel zárt.

Értékelése szerint ez a jelentős jegybanki fordulat hozzájárult ahhoz, hogy a sikeres, 2010-12 közötti kormányzati pénzügyi konszolidáció végén pontot tehessenek a túlzottdeficit-eljárás végére. Ezzel zárult le Magyarországon a pénzügyi konszolidáció – összegzett.

Az MNB vezetője beszélt a monetáris fordulatot jelző programokról, az alapkamat csökkentésének két ciklusáról. Utóbbiról azt mondta, hogy annak révén a költségvetés évente 300 milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb alapkamat révén, ez az összeg 2019-re eléri az 500-600 milliárd forintos éves megtakarítást.

A piaci hitelezés fellendülését még várják

Matolcsy György szerint a növekedési hitelprogrammal várhatóan 2300-2400 milliárd forint érkezik a mikro-, kis- és középvállalati szektorhoz, a programmal több vállalkozás jut forráshoz, mint a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésből.

Elmondta, az önfinanszírozási programmal elérték, hogy az állampapírok felé mozduljon a banki finanszírozás, és úgy gondolják, hogy most a piaci hitelezés is fellendülhet.

Matolcsy György azt mondta, 2013 márciusától teljesíti az MNB a 2000-es évek elején bevezetett középtávú inflációs célkövető rendszerét. Mint mondta, a jegybank egyetlen horgonya a középtávú inflációs cél, ami 3 százalékos szintet jelent.

A pénzügyi felügyelet integrálásáról közölte, hogy 10-15 hónap alatt voltak képesek megtisztítani a pénzpiacot egyes brókercégek 15 éves csalárd működésétől.

Közösségi vagyonépítés jeligére

Az elnök közlése szerint visszatért a jegybank ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében. A jegybanknál keletkező pénz közpénz, de nem költségvetési pénz, ez egy sajátos jegybanki pénz, ezért ebből az új alapokmány és az új társadalmi felelősségvállalási program keretében közösségi vagyont építenek – fejtette ki.

Matolcsy György azt mondta, minden programot a kormány támogatásával és a vele való egyeztetéssel hajtanak végre. Valamennyi közjót szolgáló programjuk egyetlen célja – folytatta – a magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, megújulása. Ezek közé sorolta az egyetemmé váló kecskeméti főiskolával, a Corvinus és a pécsi egyetemmel indított programokat.

Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank újból a nemzet bankja lett.

A kormány és a jegybank stratégiai együttműködésének példájaként hozta fel, hogy a kormány kérésére kidolgoztak egy programot 2016-ra, amelynek révén a bruttó hazai termék 0,5-1 százalékkal bővülhet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.