27,2 milliárd forintot takarítana meg a kormány az álláskeresési segély megszüntetésével, 41 milliárdot az álláskeresési támogatás átalakításával. Ezen intézkedéseket mondják népszerűen úgy, hogy a munkanélküli segély maximális időtartamát 3 hónapra csökkentik.
A kormány annyit árult el az elképzelésének részleteiről, hogy az állását elvesztő az első hónapban a munkabére 90, a másodikban 80, a harmadikban 70 százalékát kapja. Lapunk nagyjából egy hete kérdezte meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy pontosan mi lesz e rövid ideig járó segély alapja, s lesz-e felső határa.
Ha ugyanis nincs felső határa, akkor olyan abszurd helyzet állhat elő, hogy például Simor András, a jegybank elnöke munkanélkülisége első hónapjában 1,8 millió forint segélyt kapna.
Persze nem csak Simor Andrásra érdemes gondolni. (Az ő esete csupán azért sajátos, mert a magyar kormány nemzetközi bonyodalmakat is fölvállalt, csak hogy csökkenthesse a fizetését, majd olyan, magas jövedelműeknek kedvező szabályozást vezetett be – egykulcsos adózás-, ami azután Simor Andrást is gazdagabbá tette.) A jegybankelnöki fizetés eltörpülhet egyes nagyvállalati vezetők jövedelmei mellett, ezek a munkavállalók pedig aligha szorulnak rá milliós nagyságrendű munkanélküli segélyre.
Mindemellett persze azt is érdemes lenne tisztázni, a segély alapja a bruttó vagy nettó bér lesz, az utolsó havi, vagy egy éves átlag. Természetesen azt is jó lenne tudni, hogy a minisztériumban komolyan úgy vélik-e, hogy 3 hónap alatt egy átlagos munkavállaló munkát talál (a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adata szerint az álláskeresés átlagos időtartama több mint másfél év). Ez utóbbi problémát nem is próbáltuk meg tisztázni a minisztériummal, megelégedtünk a technikai jellegű kérdések feltételével. Azonban mindmáig ezekre sem kaptunk választ.
