Néhány vállalkozás arra játszott, hogy hamar véget ér a krízis, így felélték a tartalékaikat. A sokaknak közülük most fogyott el a pénze, tehát náluk 2010-ben nehéz időkre, költségcsökkentő lépésekre – mint például további leépítésekre – lehet számítani. „Láthatók persze pozitív előjelek is: néhányan megrázták magukat, alkalmazkodtak a megváltozott piaci helyzethez. Ahhoz azonban jósnak kellene lenni, hogy megmondjuk, mi várható jövőre a munkaerőpiacon” – mondta Lipcsei András, a Pendl&Piswanger fejvadász cég vezetője az FN.hu-nak.
A német piac 2010-es fellendülésében bízik Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője, hiszen hazánk ipara nagymértékben függ Németországtól, Európa legnagyobb gazdaságától. „Sok magyar vállalat előremenekült, például termékfejlesztéssel foglalkozott, hogy a válság végeztével uralhassa a piacot” – tette hozzá.
„Amikor újra feléled az álláspiac, és megindulnak a toborzások, egyáltalán nem biztos, hogy a cégek visszaveszik ugyanazokat az embereket, akiktől a válság miatt kellett megválniuk ” – hívta fel a figyelmet a DBM Magyarország ügyvezetője. Akik kikerültek a munka világából, általában hátrányos helyzetű kistelepüléseken élnek, alacsonyan képzettek. Azoknak sem lesz könnyű, akik nem tudnak, vagy nem akarnak költözni. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkit a fővárosba irányítana Juhos Andrea, hanem például a vidéki nagyvárosok is vonzóvá válhatnak egy-egy beruházás miatt – például ilyen Kecskemét, ahová a Mercedes-gyár miatt rengeteg mérnökre, autóipari szakmunkásra lesz majd szükség.
Kiknek lesz fekete év 2010?
Az alacsonyan képzett, betanított munkások helyzete nem fog javulni, hiszen az ő álláshelyeikre – ha beindul a fellendülés – a szakképzettek is pályázni fognak, és valószínű, hogy inkább őket választják majd a munkaadók. Bár itt felvetődik egy másik kérdés is: ha valaki kényszerből elmegy a „szalag mellé” dolgozni, akkor félő, hogy egy jobb ajánlat – például a szakmájában való elhelyezkedés lehetősége – elcsábítja, így megnő a fluktuáció.
A banki szakemberek számára is „fekete év” lesz 2010 – mondta asz FN.hu-nak Tóth László, a Transearch Hungary fejvadászcég vezetője. A sok bezárt bankfiók nem fog egy éven belül újra megnyílni, a bankok nehezebben adnak lakossági hiteleket – ám a kockázatkezelő és a behajtó szakma felvirágozhat.
A diplomások közül a pr-eseknek, a marketingeseknek, a kommunikációs szakembereknek és a bölcsészeknek ugyanolyan nehéz – ha nem nehezebb – lesz az elhelyezkedés, mint az elmúlt években. „Az ezeken a szakokon végzetteknek csak a tizedére van szükség. Ha a felsőoktatási képzésen változtatnának, annak az eredménye is öt-nyolc év múlva jelentkezne a munkaerőpiacon” – hívta fel a figyelmet Tóth László.
A mérnök örök sláger
A mérnökök már az iskolapadból elkelnek, épp ezért nagyon kevesen mennek az alapszakos diploma megszerzése után azonnal mesterszakra. Azok, akiknek a cége a magasabb végzettséget megkívánja, általában a munka mellett tanulnak tovább – hívta fel a figyelmet Juhos Andrea. A műszaki vagy informatikai végzettség tárgyalóképes nyelvtudással párosítva Fazekas Zsolt szerint is belépőjegy a munka világába.
A mostani gazdasági helyzethez mérten talán épp elég mérnökünk van – mondta Tóth László. Ám ezt óriási problémának tartja: szerinte egy ország gazdasága akkor erős, ha nemcsak egy „beszűkült” munkaerő-piaci helyzetben, hanem akkor is elegendő a műszaki szakember, ha már dübörög a gazdaság. Az is nagyon nagy baj, hogy a magyar műszaki értelmiség nem beszél idegen nyelveket, így a multik nem alkalmazzák őket szívesen, és a külföldi tapasztalatszerzés sem adatik meg nekik.
A gyógyszeripar válságálló?
Hiányszakma lehet Juhos Andrea szerint a természettudományi tantárgyat tanító pedagógus is, hiszen nagyon kevesen jelentkeznek ilyen szakokra a felsőoktatásba. Ám az alacsony bér és megbecsültség miatt nagyon kevesen vállalkoznak erre. Az orvosok, ápolók korábban inkább külföldre mentek, hiszen az itthoni bérük a tizede annak, amelyet Nyugat-Európában kereshetnek. A külföldi álláshelyek száma csökkent ugyan, ám a nyelvtudással bíró egészségügyi végzettségűekre még mindig nagy a kereslet. Ha pedig egy orvos mégis itthon marad, akkor általában nem gyógyít: elmegy kutatni vagy ügynöknek egy gyógyszercéghez.
Tóth László szerint a gyógyszeripar válságálló volt, és várhatóan az is marad. Több fúzió folyik most, ezért bizonytalanabbá válhat az iparágban dolgozók sorsa, akár még elbocsátások is lehetnek a cégeknél – mondta.
A gyógyszeripar, az egészségipar és a kapcsolódó szolgáltatások piaca folyamatos növekedést mutat. A környezetvédelmi vagy épp a megújuló energiák területén hatalmas lemaradása van hazánknak, Lipcsei András szerint ezek lehetnek a jövő húzóágazatai. Úgy véli, hogy a magasabb hozzáadott értékű ágazatok kaphatnak erőre, a viszonylag egyszerű feldolgozóipari munkákat pedig ki fogják szervezni külföldre.
