A közgazdászok többsége szerint a minimálbér emelése gyorsíthatja a recesszió hatására elindult negatív munkaerő-piaci folyamatokat. Az elmúlt egy évben csak az euróövezetben 3,2 millióan veszítették el az állásukat, és a gazdasági termelés stabilizálódására utaló jelek ellenére valószínűnek látszik, hogy a vállalatok legkorábban jövőre kezdenek el létszámot bővíteni.
Néhol kétszer is emelték
Januártól – Magyarországgal együtt – tizenegy tagállamban emelkedett a minimálbér, ezek közül Hollandia és Luxemburg az év folyamán már másodszor. Görögországban január helyett májusra, Franciaországban júliusra, Szlovéniában augusztusra időzítették az emelést, Nagy-Britanniában pedig októbertől lép életbe az új minimálbérküszöb.
A gazdaság gyengülésének a hatására az emelések mértéke a legtöbb országban nem volt túl jelentős, másutt elmaradt az idei növelés, Írországban pedig még a minimálbér csökkentése is szóba került.
Jelenleg hét uniós tagállamban – Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Cipruson – nincs minden ágazatra érvényes minimálbérszint, és a kormányzati tervekben egyelőre nem is szerepel annak bevezetése.
A német szakszervezetek támadásba lendültek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a törvényes bérküszöb előírása segítené a gazdaság kilábalását. A munkavállalókhoz közeli Hans Böckler Alapítvány most megjelent elemzése szerint a kötelező minimálbér stabilizálja a bérjövedelmeket és ezzel a fogyasztást, valamint csökkenti az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetett defláció lehetőségét.
Munkanélküliséget generálna a béremelés
A német szakszervezeti szövetség (DGB) vezére, Michael Sommer minden ágazatra vonatkozóan 7,50 eurós órabérminimumot követel. Ez nyugat-európai viszonylatban nem számít magasnak, de a munkaadókhoz közeli kölni IW kutatóintézet szerint így is súlyos kárt okozna a gazdaságnak.
Jelenleg a Németországban foglalkoztatottak 11,5 százaléka kevesebbet keres a javasolt küszöbnél, és ha őket csak drágábban lehetne alkalmazni, akkor nagy részüket valószínűleg elküldenék a cégek. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér pontosan azokat a rosszul képzett és fizetett rétegeket sújtaná, akiknek érdekében bevezetnék azt – fogalmaz Hagen Lesch, az IW szakértője.
