A Magyar Posta Selye János-bélyege 1997-ből.(Kép: stress.org)
Újra Budapesten rendezik meg a Stressz Világkongresszust augusztus 23-26. között. Tíz évvel ezelőtt gyűlt össze utoljára világ stresszkutatóinak krémje, most – Selye János születésének immár 100. évfordulójára – ismét megrendezik. A Magyar Nemzetközi Sejt Stressz Társaság, valamint ennek nemzetközi szervezete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Selye János Magatartástudományi Társaság szervezésében több mint ezer részt vevőt számláló eseménynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának épülete ad otthont.
A kongresszus fővédnökségét Sólyom László köztársasági elnök vállalta el. A Selye-évforduló alkalmából – 1997 után immár másodszor – a Magyar Posta emlékbélyeget ad ki . A tíz évvel ezelőtti konferencia a stresszel molekuláris szinten foglalkozó kutatók nemzetközi társaságának, a Cell Stress Society International-nak a megalapításához vezetett, e mostani pedig a világ eddigi legnagyobb stresszel foglalkozó kongresszusa lesz: a „csúcstartó” korábban az 1997-es rendezvény volt 800 résztvevővel.
A tudományágak együttesen vizsgálják
A stresszkutatás atyja
Selye János orvosi oklevelet és kémiai doktorátust szerzett, az amerikai McGill Egyetem és a kanadai Montreali Egyetem tanára és kutatója volt. Neve elsősorban az általa kidolgozott stresszelméletről ismert. Felfigyelt arra, hogy az egyes betegségek jellegzetes tünetei között van valami közös, amit akkor általános betegségszindrómának nevezett el. Később patkányokon végzett kísérleteket, aminek során megállapította, hogy az ártó tényezők károsodásokhoz vezetnek. 1936-ban, a Nature című lapban közölte először az eredményeit.
A stressz jelenségével foglalkozó kutatók olyan széles köre lesz jelen a kongresszuson, akik a molekuláris szinttől (stresszfehérjék), az orvosi és növényi stresszen át egészen a pszichoszociális stresszig vizsgálják a stressz mibenlétét. Ez a multidiszciplináris megközelítés soha nem volt aktuálisabb, mint éppen napjainkban, amikor elmosódni látszanak a tradicionális tudományterületek közötti határvonalak. A kongresszus számos olyan alkalmat fog kínálni a résztvevőknek, hogy eredeti tudományterületüktől látszólag távol álló területeken dolgozó kutatókkal folytathassanak kötetlen eszmecserét.
Külön érdekesség, hogy mind a szervezést, mind a kongresszus lebonyolítását jelenlegi és volt középiskolai kutató diákokból álló csapat végzi, akiket a Kutató Diákok Országos Szövetsége és az egykori kutató diákokat tömörítő, eKut Mozgalom delegál. A diákok nemcsak segítenek a résztvevőknek, de kihasználva a kiváló alkalmat, szakmai beszélgetésbe is elegyedhetnek a neves tudósokkal.
Kötetlen kávézás és szobrászművészkedés
Több olyan kísérőrendezvény is várja a tudósokat, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a fiatalabb kutatókat a szakma elismert személyiségeivel. A „Science is Fun” program megmutatja, miként lehet a tudományt nemcsak komoly élethivatásként gyakorolni, hanem egy igazán izgalmas játékká is tenni. Ennek keretében a részt vevő fiatal – és lélekben fiatal – tudósok a város legjobb kávézóiban beszélgethetnek végig egy estét a kongresszus előadóival.
A másik szokatlan programban pedig a kutatók kipróbálhatják művészi kreativitásukat egy stressztémájú szoborkészítő versenyben. A Belvárosi Művészek Társaságával együttműködve augusztus 24-én 14 órakor lesz az itt született alkotások kiállításának ünnepélyes megnyitója. A kongresszus ideje alatt egy speciális sátorban stresszoldó technikákat sajátíthatnak el a résztvevők – így pihenhetik ki a stresszkonferencia feszült, stresszes pillanatait.
